Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

224 kezett, története szorosan összefügg a kör nyékével és igy kiemelkedőbb mozzanatai ninçsenek. A község határának jórészét Esterházy Pál herceg nagykiterjedésű birtoka foglalja el. Lakosai magyarok és római katolikusok özámwk 1910-ben. 407, 1920-ban 367, 1934ben 423. Hernyók közigazgatásilag a ceömödéri körjegyzőséghez tartozik, amelynek vezetője Pommer János körjegyző. Egyházilag Major Gyula pákai esperes plébániájához tartozik. Iskolájában egy tanító oktatja a tanköteleseket. A Polgári Lövész Egylet elnöke Máté József. Két iparos és egy kereskedő él aí községben. HETYEFÖ. Kisközség a sümegi járásban. Területe715 katasztrális hold. A község a török időkben keletkezett, 1808-ig Hetyefei volt) a község neve. Lakosainak száma 239, valamennyi magyar és római katolikus vallású. A község vezetője Szíjártó Flórián községi bíró. Egyházilag a zalaerdődi plébániához tartozik, ugyanide járnak a tankötelesek is iskolába. Közigazgatásilag a dobronci közjegyzőség • hez tartozik. Hetyefő határában a csornai premontreieknek van birtoka. Hetyefőről a tizenötödik században a türjei prépostság birtokai között történik említés H ÉVIZSZENT ANDRÁS. Kisközség a keszthelyi járásban. Területe 473 katasztrális hold, 1242 négyszögöl. Hévizszentandrás Keszthely közelében az immár világhírű gyógytényezővé vált hévizi melegforrás szomszédságában elterülő dombokon épült, egyik oldalán fenyveserdőből szegélyezve, amely lenyúlik a fürdőtelep fölé, festői tájszépséget alkotva. Hévizszentandrás régi nemesi község, amelynek keletkezési idejét a történetkutatók a tizenegyedik század végére teszik. Ezt a föltevést erősíti meg a község régi neve is Szentandrás. Valószínű, hogy I. Endre, azaz András király idejében keletkezett. A szomszédos község határában lévő régi templom stílusáról a műtörténészek azt következjtetik, hogy az szintén 1090 körül épülhetett, valószínűleg a két község keletkezésével egyidőben. Az az emberi település, amely az árpádházi királyok korában a hévizi dombon; keletkezett, minden valószínűség szerint nem az első volt ezen a vidéken. A Hévizdombon talált római győzelmi emlékoszlop és téglák azt bizonyítják, hogy már a római impérium Pannóniáig való kiterjedése idején is lakott hely volt, talán (kasztrum, vagy őrhely. Ugyancsak a rómaiakra emlékeztet egy régi úttöltés nyoma is, amely észak-délü irányban az alsópáhoki legelőn húzódik ke resztül és valószínűleg legentia római erődtől vezetett a tóhoz. Egregy határában 1925-ben római-kori sírt találtak és valószínű, hogy a föld méhe még sok, eddig felderíthetetlen értékes emlékét őrzi a környék ősi múltjának. Nincs kizárva, hogy már a rómaiak használták a hévizi meleg forrást fürdőzési cé' lókra, sőt ismerve a császárság korabeli római birodalom nagy és fejlett fürdőkultúráját, egyenesen elképzelhetetlen, hogy figyelmen kívül hagyták volna a meghódított új tartományban, Pannóniában önként kínálkozó új természetes melegforrást. A későbbi századokban a hőforrás értéke alighanem feledésbe ment, mert a magyar aligarchák, akiknek birtokába került a terület, nem tulajdonítottak különösebb fontos ságot a tónak. Mutatja ezt a hévizi tó környékének az az elhanyagolt állapota, amelyben egészen a múlt század közepéig volt,. A fürdőzés kifejlődésének legnagyobb aka dálya és legfőbb hátráltatója ez a nemtörődömség volt, amelyet a környék urai a kérdés iránt viseltettek. Mégis a Kisfaludy Sándorra vonatkozó iratokból és emlékezésekből tudjuk, hogy a tizennyolcadik században már ismét megkezdődött a fürdőzés. Alig indult meg a fürdőzés, jött a szabadságharc és az utána következő zavaros helyzet, mely hosszú időre megakasztotta a környéknek fürdőteleppé való fejlődését. Héviz, mint fürdőhely a hatvanas években kezdett kibontakozni, igazi fejlődése azonban csak századunk elejétől számítható. 1905-ig a községben egyszerű kis falusi házaikban laktak a fürdővendégek. 1906-ban Reischl Vendel vette bérbe a fürdőt. A bérlő kitűnő üzleti érzékkel felismerte a természe -