Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
216 lekezeten kívüli 10 és görög katolikus 3. A község vezetője Papp Aladár körjegyző és Fülei Lajos bíró. Az evangélikus hívek lelki vezetője Jónás Lajos evangélikus lelkész, Az ágostai evangélikus egyház elemi népiskolát tart fenn egy tanítóval. Polgári Lövészegyletének elnöke Szabó Bálint. A község határában a Kegyes Tanítórendnek 457 holdnyi birtoka van, Sándl Lajosnak 113 holdja, a Közbirtokosság pedig 127 holdon gazdálkodik. Két iparos és egy kereskedő él a községben. A község környéke gazdag történeti emlékekben. Románizlésű templomromja, római kereképületének alapfalai, feliratos kövek és szoborművek bizonyítják, hogy már az Árpádok korában és ezt megelőzőleg a római uralom idején is virágzó emberi tele püléshely volt a mai Felsödörgicze .'környéke. Dörgicze 1198-ban a székesfehérvári kanonok birtoka. IV. Kelemen pápa 1266-ban kelt irata szerint akkor a tihanyi apátsághoz tartozott. Konrád mesternek 1292-ben kelt és Lajos király által 1313-ban megerősített eredeti alapító okmánya szerint «Dergesche» falút a pécsi püspöki megyébe kebelezett gyulai, vagy baranyai Szent Pál-rendű kolostornak (a pálosoknak) adományozza. Az 1630. évi III. törvénycikk értelmében Dörgische ingyen munkával tartozik járulni Tihany várának megerősítési munkájához. FELSÖSZEMENYE. Kisközség a letenyei járásban. Területe 883 katasztrális hold. Régi neve Szemenye, Szebenye, Szimenye, Zemenye. Mint határőrközségnek története visszanyúlik a XIII. századig. Alapításáról nincs adat. Az első okíratos emlék 1234. évből származik. Ezen okmány szerint Hahóti Búzád comes testvére Mihály és mostohafivérei: Ákos, Miklós, Dénes egyezkednek a veszprémi püspök előtt Szemenye birtokán. Az okirat szerint a birtok, illetve «Szemenye possessio» minden tartalékával Mihályé lett. Hahóti Mihály, a királyné étekfogó mestere, 1241. évben a tatárok ellenében IV. Béla gyermekeinek hű védője volt. Az ő érdeme a szent ferencrendi szerzetesek letelepítése Szemenyén. 1248 szeptember 13-án a ferencesek justli (somogymegyei) közgyűlésén Hahóti Mihály kivívta, hogy Sze •menyén a Boldogságos Szűz tiszteletére épült templomot és a melléje épült kolostort a ferencesek átvették. (Fejér: Codex Diplomatics in. 2., 417 és IV. 2. 231. Karácsonyi. A Szent Ferenc-rend története Magyarországon. I. 273.). A kolostort a pécsi őrséghez csatolták, mely őrségbe 1316. évi feljegyzés szerint peéri, segesdi, kaproncai, szemenyei és varasdi kolostorok tartoztak. (Lásd: Karácsonyi idézett műve, I. 33 oldal.) A községnek ma 625 lakosa van, ebből 622 magyar, 3 pedig horvát. Felekezetek 1 szerint a következőképpen oszlik meg a lakosság: római katolikus 620, evangélikus református 2, izraelita 3. A község vezetője Topler József községi bíró. A katolikus egyház vezetője Káplár István plébános, aki a melléje beosztott Hegedűs Vince segédlelkésszel látja el a pásztorkodás feladatát. A római katolikus elemi népiskolában hárman tanítanak. A körjegyzőség vezetője Korentsy Endre körjegyző. Társadalmi egyesületei: önkéntes Tűzoltó Egyesület, Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet. A község határának jórésze az Esterházy hercegi hitbizományhoz tartozik. önálló iparosok száma 26, kereskedőké 3. FELSŐÖRS. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 3131 katasztrális hold. Felsőörsön hajdan prépostság volt. A prépost cím és javadalom ma a felsőörsi plébániával van egybekötve. Román ízlésű templomát az idők folyamán átalakították, a trinpánonban román stílusú dombormű látható. i ; ti Felsőörs lakosainak száma 1910-ben 733 volt. 1920-ban 864, 1934-ben 884. Lakossága színmagyar, kétharmadrészben római katolikus, egynegyedrészben pedig evangélikus református. A lakosság egyházi vezetői Hintz Lajos római katolikus plébános és Gáty Ferenc evangélikus református lelkész. Mindkét felekezetnek külön elemi iskolája van.