Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

205 tani düló részei : Gerecse, Gereche, Perennye, mostani nevén Perenye és Jánócz, mostani nevén Gyanócz eredetileg önálló községek voltak. A község vezetője Horváth László kör jegyző. A lakosság 2 református kivételével római katolikus. Lelkipásztoruk Gyeginszky Ferenc plébános. Iskolája községi elemi népiskola, három tanítóval. ' Társadalmi egyesületei: a Szent Imre Da­loskör, a Polgári Lövész Egyesület Kovács Sebestyén Miklós elnökkel az élükön és a Levente Egyesület Hováth László körjegyző vezetése mellett. önálló iparosa 17, kereskedője 2. BELSÖSÁRD. Kisközség az alsólendvai járásban. Terü­lete 1373 katasztrális hold. 260 főnyi lakóssága egységesen magyar és római katolikus. önálló közigazgatása és egyháza nincs. Iskolája községi elemi népiskola egy taní­tóval. A község társadalmi életének központja a Polgári Lövész Egyesület, Pap István ügyvezető elnökkel az élén. A község határának nagyrésze herceg Es­terházy Pál hitbizományához tartozik. önálló iparosa van 3, kereskedője nincs. BEZERÉD. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Terü­- leie 2109 katasztrális hold. Színmagyar, római katolikus lakossága az utolsó 25 év alatt szépen fejlődött. 847 főről 1010-re emelkedett a száma. Közigazgatási vezetője Seiberl József köz Bégbíró. A község lelki életének irányítója Dely János káplán, aki a két tanerős római katoli­kus elemi iskolának is a védnöke. Iparosa 6, kereskedője 2 van. BOCFÖLDE. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Terü­lete 1627 katasztrális hold. A községet 1920-ban 814, jelenleg 909 lélek lakja. Valamennyien magyarok ós római katoli­kus vallásúak. Közigazgatását Horváth Ferenc körjegyző és Balogh György községbíró intézi önálló plébániája ninas; a csatári plébánia filiája. A község fiatalsága, a római katolikus ele­mi népiskolában tanul két tanító vezeté­sével. Horváth Ferenc körjegyző elnökletével há­rom egyesülete: az önkéntes Tűzoltó Egye­sület, Polgári Lövész Egylet, és a Levente Egyesület fejt ki élénk társadalmi és kultu­rális munkát. Határában kilenc huszonöt holdon felüli birtok terül el. A községnek saját gőzmalma van. önálló iparosa 12 dolgozik; kereskedője 2 van­BODORFA. Kisközség a sümegi járásban. Területe 383 katasztrális hold 411 négyszögöl. Lakóinak száma 1900 óta 326-ról 314-re csökkent. A színmagyar nép három evangé­likus kivételével római katolikus'. Régi eredetű község, mely átszenvedte 4 török hódítást, majd Jellesich seregeinek pusztítását, de fekvésénél és kicsinységénél fogva soha sem került döntő események központjába. A község bírája Csordás Sándor, aki a kör­jegyzőség utasításai szerint vezeti a köz­igazgatást. Egy házilag Káptalanfához tartó­ük. A tanítás a római katolikus elemi nép­iskolában történik egy tanító foglalkoztatásá­val. Két egyesülete van: a Levente Egyesület és a Polgári Lövész Egyesület. Az előbbinek Magyar Imre tanító, az utóbbinak Gaál Já­nos körjegyző az elnöke. önálló iparosa van 5, kereskedője 1. BÓKAHÁZA. Kisközség, ezelőtt a pacsai, jelenleg tu zalaszentgróti járásban. Területe 1153 ka­tasztrális hold. Lakóinak száma 1900-ban 592, 1920-ban 629, most 673. Valamennyien római kato­likusok. Nemzetiségi megoszlás szerint 658 fő magyar, 1 német, és 14 egyéb nemzeti­ségű. A község vezetője Mészáros László kör­jegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom