Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

195 ketté a községet, története tehát egyezik Felsőszemenyével. A község vezetője: Császár Imre községi bíró. Iskolája állami elemi népiskola egy tanerővel. Társadalmi egyesületei: a Polgári Lóvész Egyesület és a Levente Egyesület. A község határa csaknem teljes egészében herceg Esterházy Pál hitblzománya. önálló iparosa 2 van. ALSÓSZENTERZSÉBET. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 1606 katasztrális hold. Lakóinak száma 1900-ban 384, 1920ban 324, jelenleg 329. Vallásfelekezeti megoszlás szerint római katolikus 36. református 285, ágostai hitvallású evangélikus 5, izraelia 3. Valamennyien magyarok. Közigazgatásilag a csesztregi körjegy zőséghez tartozik. Vallási vezetőjük a református és a római katolikus lelkész. Közoktatása a kerkanémetfalvi református elemi népiskolával egyesített. Társadalmi egyesülete az önkéntes Tűzoltó Egyesület, melynek elnöke Szabó Áron. Huszonöt holdon felüli birtokosok száma 2, önálló iparosoké 5, kereskedő 1 ALSÖZSID. Kisközség a keszthelyi járásban. Területe 2019 katasztrális hold. Népessége után itélve rendkívül 'fejlődő község. 1900-ban 747, 1920-ban 830, jelenleg 955 lakosa van. Valamennyi magyar és 2 izraeüta ^kivételével római katolikus. Zsid szláv szó, magyarul völgyet jelent; ez a község fekvésére vonatkozik. Ez a vidék a IX. században szláv település volt és innen nyerte nevét Az Árpádok alatt már koronabirtok volt, lakósai királyi jobbágyok. A községnek már Szt. István idejében volt temploma. IV. Béla 1244^ben a Johanita keresztes vitézeknek adományozta Zsid várát hálából a Mohi-csatában és a dalmáciai menekülésben nyújtott segítségükért. Ez a vár a községtől délkeletre emelkedő meredek dombon feküdt Ez a domb ma is Várad nevet viseli, de a vár nyomait nem lehet feltalálni, a hozzávezető utak nyomai ellenben ma is látszanak. Róbert Károly idejében ismét koronabirtok, majd Zsigmond alatt magántulajdon lett. Zsidnek már 1333-ban volt plébániája. Vele egyidőben épült az Új plébánia templom is. Erre vall egész strukturája. stílusa. Az eredeti templomból csak a torony és a szentély maradt meg épségben. Román és csúcsíves stílusban épült. A templom egyik harangja 1524-ben készült és máig is megvan. A község egyik érdekessége még a temetőjében álló 200 éves kápolna. A község vezetője Lukács Géza körjegyző és Czimondor Ferenc községi bíró. ősrégi plébániájának az élén Ambrus Jenő plébános áll. Római katolikus elemi népiskolájában öt tanító végzji a község és a hozzátartozó vidék ifjúságának oktatását. Régimúltú egyesülete a Polgári Lövész Egylet, elnöke Lukács Géza. Van ezenkívül Levente Egyesülete. Nagykiterjedésű birtoka van Alsózsid mellett herceg Festetics Györgynek. Jelentős a község közbirtokossága. önálló iparosa van 8, kereskedője 2. ANDRÁSHIDA. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 1336 katasztrális hold. 318 négyszögöl. Lakossága 632 magyar lélek. Vallásfelekezeti megoszlás szerint 614 római katolikus, 10 izraelita és 8 református. A község bírója Szetsőy Softies Jenő. önálló egyházközsége nincs. A körjegyzői hivatal vezetője Alasztics Gyula. I Az elemi népiskolát a római katolikusok tartják fenn. Két tanitóval ez az iskola a, környék művelési központja. Társadalmi egyesülete: a Levente Egyesület, vezetője Svastics Elemér nyugalmazott ezredes. Huszonötholdon felüli birtokosa van 9, iparvállalata 2, önálló iparosa 4, kereske* dője 3. \ APATFA. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 376 katasztrális hold, 108 négyszögöl. Római katolikus vallású azím agyar lakos 13