Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Nagykanizsa története

179 az évben megkezdte működését az új gimnázium. Jávor László humánus órák, Francz Bertalan és Deményi Márk, a grammatika tanárai vezették az iskolát, melynek már az első évben 400 tanulója volt. 1777-ben Mária Terézia 300 forintot adományozott az intézet fenn

1 tartására és ettől kezdve egyre jobban fellendült. 1786-ban már 6 lanár működött itt, a tanulók száma pedig elérte az 550-^et- II. József némesetesítő rendelkezései, valamint a tandíj miatt 40-re apadt a létszám. 1790 után azonban ismét fellendült és azóta egyre magasabb nívót ért el. Zalamegye nagyjai közül sokan tanultak ebben a gimnáziumban, így Deák Ferenc is. Még 1787-ben új városházát építenek a leégett helyett. A mostani városháza 1874-ben épült 200.000 forintnyi költséggel. A város egyéb téren is követte a kultúra fejlődését. Lecsapolták a mocsarakat, kikövezték az utcákat és Nagykanizsa hazánk egyik legszebb, legrendezettebb városa lett. Nagyon figyelemreméltó a városi tanács intézkedése az erkölcstelenség ellen. Súlyos büntetéssel sújtották mindazokat, akik viselkedésükkel megbotránkoztatták a város szigorú erkölcsű polgárait, A zavartalan fejlődésnek egy időre útját állta az 1848-as füg

L getlenségi harc. Nagykanizsa március 19-én nagy ünnepség keretiében fejezte ki örömét a nemzeti megmozdulás felett. A későbbi vérzivataros időkben is hűségesen kitartott a nemzeti eszme szolgálatában. Mikor Szemere Bertalan felhívja az ország népét az adakozásra. Nagykanizsa jelentős összeggel járult hozzá a fenyegető pénzhiány orvoslásához. Albanich Flórián akkori járásbíró 599 frt 3 krajcárt, Babochay János 471 forint 84 krajcárt gyűjtött. A hadügyminisz lérium ugyanekkor elrendeli a 7. honvédzászlóalj felálllítását. Ez volt a zalamegyei zászlóalj. A szervező főparancsnok, Ihász Dániel, Nagykanizsán intézte a toborzást és a megszervezést. A tisztikarba két kanizsai került: Taupmann Lajos és Árvay Sándor. Megalakult a kanizsai nemzetőrség is Babochay János, Kaán Károly és Martinkovics Károly kapitányok vezetése alatt. A kiírt választások sajnálatosan véres körülmények között folytak le. A három jelölt: Chernel Ignác ügyvéd, Babochay János ügyvéd és Bója Gergely tanító pártja véres közelharcok

1 révén igyekezett győzelemre vinni jelöltjét. De a választási vihart hamar lecsendesítette Csányi László megérkezése, akii június 8-án feleskette a kanizsai nemzetőröket, akiket Lendvára és a Dráva vidékére vittek. Helyükbe az 1. honvédzászlóalj érkezett Kanizsára, de csak rövid időre. Szeptember köziepén óriási ijedtséget öklözött Jellasich seregének előrenyomulása. Kanizsán is napokig tartózkodott a gyülevész tiad és alaposan kifosztotta a várost. Később Nugent őrnagy 2000 főnyi sorkatonasága tartotta megszállva a várost, de a kanizsaiak okt'. 3-án kiűzik őket. Nemsokkal Nugent kiverésie után megérkeztek Kanizsára az állomáshelyükről megszökött Sándor-huszárok. A 105 képzett, fegyelmezet

1 huszárt nagy örömmel fogadta Perczel Mór, aki itt fogott hozzá csapatainak átszervezéséhez,. Perczel Mór kivonulása után jelentősebb esemény a szabadságharc alatt Nagykanizsán nem történt. Fiai végigküzdötték a dicsőséges tavaszi hadjáratot, végig a rövid küzdelmét az orosz-osziráfk túlerő ellen és Világosnál ők is odadobláik tört kardjukat a győztes 12*