Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 21. Az utolsó tizenöt év krónikája

120 letek ismeretében a reform-tervezetet feltétlenül olyan veszélynek tartja, amely a vármegyéket létükben és ősi alkotmányukban érinti, ennélfogva az a nézete, hogy a törvényhatóságii bizottság újjászervezését kizárólag csak a jogfolytonosság' alapján összeülő, törvényes országgyűlés készítheti elő. Zala vármegy ének ezzel az ismételt, éles tiltakozásával annyit mégis sikerült elérnie, hogy á nemzetgyűlés elodázta a javaslat érdemi tárgyalását és az új közigazgatási törvény tető alá hozása mégis a nemsokára összeült országgyűlésre maradt. Itt azután, a javaslat parlamenti vitái során a zalamegyei kerületek képviselői hozzászólásaikban kifejezésre juttatták Zalavármegye aggályait és kívánalmait. A javaslat azután ezeknek a kívánalmaknak részbeni honorálása mellett, megfelelően megváltoztatott szövegezéssel került szavazás alá és így, ha a reform alapvető tendenciáit gyökerében nem is lehetett megváltoztatni, de különösen a törvényit i(kísérő végrehajtási (utasításban a gyakorlati megvalósítás tekintetében igen jelentékeny engedményeket tudtak elérni. * 1929 július 19-ike volt Zalavármegye életében az a történelmi dátum, amikor Gyömörey György dr. főispán hivatalosan bejelentette a közigazgatási reformnak, az 1922. évi XXX. törvénycikknek az életbeléptetését. Erre a közgyűlésre hárult egyben az a feladat is, hogy megválassza Zalavármegye örökös tagjait is. Ezek a következők lettek: Dr. Sipeki Bálás Béla nyugalmazott főispán, Batthyány Pál gróf nyugalmazott főispán, Bosnyák Géza nyugalmazott főispán, Farkas Jíózsef földbirtokos, herceg Festetich Tasziló valóságos belső titkos tanácsos, Kolbenschlag Béla nyugalmazott főispán, Kroller Miksa dr. zalavári főapát, Malatinszky Ferenc gazdasági főtanácsos, Plikál Viktor dr. kormányfőtanácsos, Tabajdy Kálmán nyugalmazott tábornok és idősebb Wlassics Gyula báró, nyugalmazott vallás- és közoktatásügyi miniszter, a közigazgatási bíróság és a felsőház elnöke. Az új törvénynek a törvényhatóság újjáalakításáról rendelkező cikkelyéhez képest megalkották a választókerületekről és a törvényhatósági bizottság tajgjainak számáról rendelkező új megyei szábályrendeletet. Ennek értelmében az alsólendvai kerület tíz rendes és öt póttagot, a balatonfüredi nyolc rendes és négy póttajgot, a keszthelyi tíz rendes és öt póttagot, az alsópáhoki nyolc rendes és négy póttagot, a letenyei hat rendes és három póttagot, a bánokszentgyörgyi hat rendes és három pótta|got, a kiskomáromi nyolc rendes és négy póttagot, a sormai nyolc rendes és négy póttagot, a novai nyolc rendes és négy póttagot, a pacsai nyolc rendes és négy póttagot, a hahóti nyolc rendes és négy póttagot, a sümegi tíz rendes és öt póttagot, az ukki, a tapolcai, az alsóbagodi, a bocföldi és a zalaegerszegi kerületek nyolc-nyolc rendes és négy-négy póttagot, a badacsonytomaji, a kővágóőrsi és a zalaszentiváni kerületek hat rendes és három póttagot, a zalaszentgróti tizennégy rendes és hét póttagot. a nagykanizsai pedig tíz rendes és öt póttagot választott.