Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

238 Történetéről pontos feljegyzések nincsenek. A szájhagyommány szerint a «Szeg»-ek vidékének egykori legnagyobb községe volt. Az 1908. évben hozzácsatolták Kustánszeg községtől Vargaszeg községrészt. Jelenleg 276 főnyi népesség lakja. Egy német kivételével valamennyien magyarok. Vallásfelekezeti tagozódás szerint: 166 római katolikus, 103 református, 2 ágostai hitvallású evangélikus, 5 izraelita. Közigazgatási vezetője Horváth Gyula községbiró. Ugy a római katolikus, mint a református hívek ' f

ilia egyházközséget alkotnak. Két huszonöt holdon felüli birtokosa, három iparvállalata, öt önálló iparosa van:KISRADA. Kisközség a pacsai .járásban. Területe 1194 katasztrális hold. Színmagyar, római katolikus lakossága van. Számuk 381. Közigazgatásilag a nagyradai körjegyzőséghez tartozik. Helyi vezetője vitéz Ko Kovács János községbíró. Egyházközsége szintén a nagyradai plébánia filiája. Egy tanítót foglalkoztató elemi népiskolája van. Levente Egyesületének elnöke Gerencsér László nagyradai körjegyző. A község határában a Zalavári apátságnak van nagykiterjedésű birtoka. Jelentős terület van a Legeltetési Társulat kezében is. Önálló iparosa van 4, kereskedője 1. KISRÉCSE. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 592 katasztrális hold. A község egyre jobban fejlődik, nagyobbodik. Ezt döntően elősegítette Khrendl Imre a község határában levő uradalmának' parcellázása, mely Sándor-major néven Kisrécséhez csatlakozott. A község szorgalmas lakói a község ; határában levő földeken intenzív mezőgazdálkodást és állattenyésztést űznek. Jelenleg 399 főnyi római katolikus vallású magyar lakja. A község vezetője Takács János bíró. A körjegyzőség Nagyrécsén van. Ugyancsak itt van a plébánia és az iskola is. Egyesületei részint gazdasági, részint kultúrális célúak. így a Legeltetési Társulat Németh Ferenc elnökkel, az önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Levente Egyesület Scheller Zoltán körjegyző vezetése alatt. Huszonöt holdon felüli birtokosa 2, önálló iparosa 1, kereskedője 2 van. KISSZENTGRÓT. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Területe 1530 katasztrális hold. 1370 főnyi színmagyar lakossága van, ebből 99 és fél o/o római katolikus, fél <y

0 református és izraelita. Kisszentgrót község Polgárvaros név alatt már a XII. században erősen fejlett ipari ,város volt. Már ebben az időben három temploma volt és itt épült a templariusok kolostora is. A törökök előretörésekor a város heves ellenállást fejtett ki, azért azután a törökök teljesen lerombolták és lakosságát szétkergették. Ebből az időből egyetlen emléke a Pálostemplom csonkatornya, mely mint műemlék is érdekes. A község vezetője Gavallér Gyula körjegyző és Németh János bíró. • A katolikus hívek lelkipásztora Schneller Jenő esperesplébános. A római katolikus felekezeti elemi népiskolát is az egyházközség tartja fenn két tanerővel. Az önkéntes Tűzoltó Egyesületen kívül egy felekezeti jellegű egyesülete van: a római katolikus Ifjúsági Egyesület, melynek elnöke Schneller Jenő "esperes. Tizenegy önálló iparosa és három kereskedője van. KISSZIGET. Kisközség a novai járásban. Területe 1289 katasztrális hold. Lakosainak száma 551. Valamennyien magyarok. Vallási megoszlás szerint 99 o/o római katolikus, 1 o/

0 református. A falu határában talált leletek szerint az avaroknak egyik települése lehetett, de későbbi sorsáról nincs adatunk. A török uralom alatt szerzetes barátok vizivára volt, A község vezetője Belső Pál községbiró. Két tanerős római katolikus felekezeti elemi népiskolájában nemcsak a község fiatalsága tanul, de ide járnak a szomszédos kisebb falvakból is. Herceg Esterházynak és gróf Batthyány-