Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Szobrok, emlékjelek, temetők

— 135 — VIII. SZOBROK, EMLÉKJELEK, TEMETŐK. a) Deák Ferenc szobra (a Deák F.-tér ligeti sétányán). Három évi gyűjtés után 1879-ben állíttatta fel Zala vármegye közönsége a törvényház (régen vármegyeház) előtt azon a téren, amelyet a város adományozott e célra. A hely történelmi nevezetességű, mert itt hangzott el a «haza bölcsé»-nek legemlékezetesebb beszéde a közteherviselés mellett. A szobron is a szónokló Deák van megörökítve. A fekete márvány alapzaton álló bronzszobor az ország legsikerültebb Deák-szobra. Az arc•I modell is azon kép után van mintázva, amelyet Deák a legjobbnak ismert el. Vay Miklós alkotása a szobor, körülbelül 13 ezer forintba került a talapzattal együtt. A költségekhez a Vármegye Nemesi Pénztára majdnem felerészben járult. 1879. szeptember 1-én leplezték le a téren tartott utolsó vármegyei közgyűlés keretében. Az ünnepi beszédet Svastics Benő alispán mondotta. b) Csány (olv. Csáni) László szobra (a Csány L.-téren). Istók János remekműve, A bronz főalak baljával kardjára támaszkodva áll a monumentális talapzaton. A mellékszobrok terméskőbe faragottak. A jobb oldalon levők két jelenetet ábrázolnak. Az egyiken lobogó gatyás, délceg parasztlegényt látunk, amint az édesanyja búcsúzik tőle. A legény kezében kiegyenesített kasza. Egy röpke pillanatra mintha rajta is jelentkeznék a búcsúzás fájdalma, de a másik pillanatban már erőt vesz rajta az elhatározottság, a magyar dac. Mennie kell, mert Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje... A szobormű hom-