Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg utcái, terei

— 52 — szaporodása. 1887-ben egyesítették Egerszeggel s jó ideig mint «Ola külváros» szerepelt. A város az ólai kisiskolások számára két elemi osztályt tartott fenn. A Rosenkrantz-kertben hires népmulatságok voltak, 1865-ben a Pesti Magyar Daltársulat is itt tartotta hangversenyét. Középületek: Ferencrendi templom és kolostor. Katonai laktanya és parancsnoksági épület. (33.) Nefelejts-utca (34.) Malom-uíca (35.) Vágjóhíd-uíca (Itt volt 1929-ig a vágóhíd, amelynek történeti múltja 1854-re nyúlik vissza.) (36.) Kert-utca (A név onnan van, mert régen itt volt a város nyugati vége s innen már csak kertek húzódtak egészen Óláig.) Középület: Villamos kapcsolóház. (37.) Könyök-utca (38.) Jákum Ferenc- (régen Nagy-Csapó-) utca Jákum(1806—1863): zalaegerszegi lakatosmester, hosszabb ideig városbíró, a zalaegerszegi elemi iskolai tanulók nagy jótevője, aki 40 ezer osztrák forint értékű alapítványt tett az elemi iskolába járó szegénysorsú gyermekeknek tanszerekkel való ellátására, felruházására és tandíjuk fedezésére. Évek hosszú során keresztül sok száz tanuló részesült a derék gyermekbarát jótéteményében. A háború után bekövetkezett valutaromlás következtében azonban az alapítvány elértéktelenedett. X hálás város emlékművet emelt Jákumnak a Wlassics-utcai temetőben nyugvó hamvai fölé,