Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg utcái, terei

— 42 — várián temették el, sírját azonban nem iehet megtalálni. Hamvai fölé állítólag újabb holttestet temettek. Festett arcképe a régi aggápolda kápolnájának falán volt látható. Másik hű arcképfestmény a Nyilassy-család birtokában van. (12.) Csány László-tér Csány (olv. Csáni, 1790—1849): Zalacsán szülötte. A magyar nemes ember örök eszményképe. A jobbágyság felszabadításának, az alkotmányos reformoknak gyújtószavú sürgetője az egerszegi megyegyűléseken. A balatonfüredi nemzeti játékszín ügyének lelkes szószólója s így apostola a magyar nyelv fejlesztésének. Igazságos, következetes, dacosan kemény, izzóan munkás, tántoríthatatlan jellem. Szabadságharcunk idején dunántúli kormánybiztos, majd teljhatalmú országos főkormánybiztos, a lázadó nemzetiségek fegyelmezője, munka- és közlekedésügyi miniszter, akinek a harcok nyugtalan naujaibsn nyugodt lelkiereje volt vasútakat építeni és tervezni. Eszével, szívével, idegeivel a hazának élt s a hazáért halt meg a bitófán október 10-én. — Életnagyságú portréja a vármegyeháza nagytermében. Szülőházát 1897-ben emléktáblával, a budapesti Kerepesi temetőben nyugvó hamvait márvánnyal jelölte meg Zala törvényhatósága. Középületek: Evangélikus templom. iVL kir. csendőrparancsnokság. Máv. Osztálymérnökség. Emlékmű: Csány László szobra. (13.) Gróf'Zrmvi M k^ós-út Zrínyi M. (1620—1664): költő, hadvezér, politikai és hadtudományi író. Mint államférfi