Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 25 — Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter tette le, a felszentelést pedig 1929. október 6-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás végezte. Külön történeti nevezetesség, hogv Egerszeg falai ezúttal láttak először hercegprímást. A tanítórend idetelepülésének nem csak messzeható erkölcsi és szellemi, de számottevő gazdasági jelentősége is van, mivel a fogyasztás és forgalom megnövekedése által újabb érdekterületet kapcsolt Zalaegerszeg vonzási körébe. A reprezentábilis középítkezések sorát a Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztárának székháza, a rendőrség palotájának, a katonai parancsnoksági és a Jókai utcai elemi Iskola épületének emelése zárta be egyidőre, de meg kell említenünk, hogy közben stílszerűen átépült és űjabb emelettel magasodott a vármegyeháza is. A Trianont követő tiz év fejlődési mérlegét a statisztikai adatok alapján lehet röviden megcsinálni. Eszerint 31 űj utca nyílott; több mint nyolc millió pengő ment el a középítkezésre, a magánépítkezésekre pedig közel öt millió. Pár év alatt nagyszabású városrendezés történt. A száz éves Wlasrics utcai temető már igen beleesett az élők terjeszkedésébe, azért mi ndenekelőtt szükség volt az űj temetőre, amely a Jánka- és az Egerszeghegy között elterülő festeti medencében létesült. A portengerek helyén levegős, üdítő, virágos terek keletkeztek (Csány tér, Horthy tér) és kíiképeztetett a város lejg^szebb tere az új vasútállomás előtt (Tisza István tér). Alkalmasabb helyre került a piac és húsárusító