Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg általános leirása

— 3 — I. ZALAEGERSZEG ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA. Fekvése. Zalaegerszeg, Dunántűi délnyugatának ez a mosolygó panorámájű, pittoreszk hatású városa a Zala folyó völgyi síkjától délre terül el, szelidhajlású, erdős, szőlős, gyümölcsös domboknak lágy ölében. Délen a Janka- és Egerszeghegy, nyugaton az Egerszeghegy, keleten a Henye-, Kisfaludi-, Csácsi dombláncolat fogja közre. Nagy vidék gazdasági központja, járási és megyeszékhely. Területe az 1928-i részletes kataszteri felmérés szerint 5112 katasztrális hold és 90 négyszögöl. Ebből, kikerekített számú adatokkal, szántóföld: 2300, kert (gyümölcsössel és kaszálóval együtt): 4S0, rét: 832, szőlő: 314, legelő 183, erdő: 613 katasztrális hold, az utak, utcák, közterek, udvarok, vizekterülete pedig 459 holdat tesz ki. Lakosainak száma megközelíti a tizennégy ezret. A tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak, valamint a magánalkalmazottak száma az 1930-i népszámlálás adatai szerint ezernél több. Önálló iparos van közel 600, önálló kereskedő 150, a kizárólag gazdálkodásból élők száma pedig 65. Zalaegerszeg tehát tisztviselő és kisiparos jellegű város. A lateinerek és farral foglalkozók száma a lakosság 65 száza-* lékát teszi, a többi megoszlik a kereskedők, földmívelők, munkásság és a katonaság között, amelyet legutóbb ismét visszakapott a város. Lelki berendezettségében a lakosság meglehetősen konzervatív, hagyományokhoz ragasz3*