Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 15 — és megelégedett 500 forint hadisarc lefizetésével. A város a tűz után nagy fejlődésnek indul és ez a fejlődés is még hatalmasabb lett volna, ha a körülmények szerencsétlen összetalálkozása folytán az újabbkori városfejlesztés egyik hatalmas tényezője, a vasút a várost el nem kerüli. A Délivasút területi szempontok miatt vonalát a várostól mintegy 7 kilóméter távolságban vezetteti el és így közvetlen fővonal hiányában a város további erőteljes fejlődésében egy időre szünet áll be és csak az újabb idők erőfeszítésével sikerült az elmulasztottakat pótolni és a várost további fejlődése útján hatalmas lépésekkel előbbre vinni. B) A FERENC JÓZSEF-I IDŐK VÁROSA. Zala nagy fiának, a «haza bölcsé»-nek kiegyezési művét követő, úgynevezett Ferenc József-i korszak békés, nyugodt évtizedeiben folyt le Zalaegerszeg fejlődésének második időszaka. Ez a kor 1867-től a világháborúig tartott. Nagy megújhodáson ment át a keskenyen elnyúló régi «mezőváros», amelynek jegenyenyárfás tájképén eddigelé csupán a két, országútnak szolgáló főutca — az is hiányosan és ritkán beépülve, — néhány falusias mellékutca és a nagytemplom, plébániaépület, a vármegyeház (ma törvényház), a tiszti szállásház (ma vármegyeház),_az_egyemeletes oromdíszes városháza, a szintén egyemeletes nagy fogadó (ma Arany Bárány), az ispitatemplom, a fehérképi vendéglő és a Kálvária látható. Utcák, terek rendezésével, fásításával, köz-