Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

A perlaki csendőrőrsről jelenti Gayer főhadnagy, hogy a nép újra fosztogat és akkora erővel mennek a csendőrök ellen, hogy képtelen az áradatot feltartóztatni. A beavatkozás egyébként is lehetetlen, mert utasítása van, hogy csakis emberélet védelmében használhat fegyvert. A csáktornyai főbíró jelenti, hogy a miksavári csendőrőrs egy betörőbanda elől elmenekült. Drávavásárhelyen ugyanez a banda elrabolta a bezárt marhákat. A lókórház ápolói is elmenekültek és így a beteg lovak és összes javak őrizet nélkül állanak. Muraszerdahelyen szökött katonák fosztogatnak. Szentilona felől banditák törtek elő, rabolni akartak, a polgárőrség és a banda között tűzharc fejlődött ki, mire a banda elmenekült. Letenyéről éjjel érkezett jelentés szerint a csőcselék a katonák utasítására és vezetésével tör, zúz és lövöldöz. A polgárőrség tehetetlen fegyver nélkül és inkább elbújik. A tömeg semmiféle józan figyelmez­tetésre nem hallgat. Azt ordítják, hogy nincsen király, most minden szabad! A polgárság nem mer a tömeg ellen fellépni. Megtorló eljárást nem lehet alkalmazni, ímert nincsen katonaság. * A rettenetes események forgatagában pedig Budapesten megalakult gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt a népkormány. Erről hivatalos értesítést kapott Zala vármegye és a november 12-én tartott közgyűlé sen dr. Thassy Gábor hosszabb beszédben javasolja, hogy a vármegye jelentse be csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz és üdvözölje a kor­mányt. A törvényhatóság bizonyos kikötésekkel tette magáévá az indít­ványt és határozatában kimondotta, hogy a népkormányt megalakulása alkalmával üdvözli, a kormány tagjai iránt bizalommal viseltetik, de figyelmezteti a rend fenn­tartására és a nép jólétének előmozdítására. Magyarország új állami berendezése és az ország területi integritásának megvédése körüli törekvésében teljes odaadással támogatja és felkéri a miniszterelnök urat, hogy a vármegye közönségének üdvöz­letét a kormány minden tagjának tolmácsolja. Ezután Kolbenschlag Béla alispán ismerteti részletesen az ország­határ védelmére tett intézkedéseit. A zalaegerszegi, alsólendvai és csák­tornyai nemzetőrség lelkes küzdelmeit és a vármegyei tisztviselőkar fáradhatatlan éjjel-nappali szolgálatát. A közgyűlés jóváhagyja az intézkedéseket és üdvözletét küldi a határon harcoló és az egész vármegyét védő nemzetőrségnek és tiszt­viselőkarnak. Egy hónappal később a Károlyi kormány választásra készülvén, első dolga a régi főispáni kar kicserélése. Ekkor vált meg állásától Bosnyák Géza, akit a decemberi közgyűlésen Eitner Zsigmond melegen elbúcsúztatott, majd indítványára kimondta a törvényhatóság, hogy feliratilag arra kéri a kormányt, hogy olyan férfiút állítson a vármegye élére, akinek kinevezése nem jár a megye arculcsapásával és aki méltóan tudja ezt a helyet betölteni. Megalakítják a központi választmányt, melynek tagjai lettek: Alsólendván: Strausz Flórián, dr. Józsa Fábián, Biró Lajos, Tüske Pál. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom