Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zalaegerszeg megyei város
RIGLER MIHÁLY, vaskereskedő Bátaszéken született 1884-ben, ahol iskoláit is végezte. Pályáját Heinrich A. és Fiai budapesti nagy vaskereskedelmi cégnél kezdte 1908-ban, ahol 1919 december 15-ig működött. Közben a világháború kitörésekor bevonult a 12. közös tüzérezredhez és a háború végéig frontszolgálatot teljesített. Vitézségéért a koronás ezüst és vas érdemkereszttel tüntették ki. A forradalom és összeomlás Zalaegerszegen érte, míg a kommün alatt Budapesten volt és ő élelmezte azokat a zalaegerszegi forradalmárokat, akiket a kommunisták Budapestre szállítottak a Marko uccai fogházba. Amikor a Fangler-testvéreket a vésztörvényszék elítélte és a gyűjtőfogházba szállította, naponta vitte nekik a város végére az élelmet. Tagja a törvényhatósági bizottságnak, a városi képviselőtestületnek, választmányi tagja a Kereskedelmi Körnek, számvizsgálója a MOVE Sport Egyesületnek. A ZTE, a Vármegyei Mentő Egyesület, a Kat. Kör. a Kat. Legényegylet stb., stb. választmányi tagja, továbbá igazgatósági tagja a Magyar Altalános Takarékpénztár 1 i ó k j á n ak. Dr. ROSENTHAL JENŐ, orvos, az izr. hitközség elnöke Zalaegerszegen született 1862-ben. Középiskoláit Zalaegerszegen és Sopronban, az orvosi egyetemet pedig Budapesten végezte 1892-ben. Pályáját Budapesten kezdte a Rókus-kórházban Navratil és Bókay professzorok mellett. Majd szülővárosában telepedett le, ahol nyolc és lel évig volt a városi közkórház alorvosa. Ugyanakkor orvosa lett a MÁV-nak is, mely később orvosi tanácsadóvá léptette elő. 1897-ben nevezték ki körorvossá, mely tisztét 1930 március l-ig látta el, amikor is saját kérelmére nyugalomba vonult. A háború alatt a zalaegerszegi Vöröskereszt kórházban helyettes igazgató-főorvosi minőségben működött és kiváló szolgálatai elismeréséül a hadiékítményes vöröskereszt díszjelvényével tüntették ki. Az OTI. kerületi fiókja orvosi tanácsának elnöke volt és 24 év óta a m. kir. állami gyermekmenhely orvosi teendőit látja el. A zalaegerszegi izr. hitközség elnökévé választotta. Legrégibb tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, tagja a város képviselőtestületének, díszelnöke és megalapítója a Z. T. E.-nek és igazgatósági tagja a Zalaegerszegi Központi Takarékpénztárnak. Orvosi szaklapokban több cikke jelent meg. SÁNDOR ZSIGMOND, műszaki főtanácsos Bécsben született 1872-ben. Iskoláit Budapesten végezte el, mérnöki oklevelét a műegyetemen szerezte meg. Zalagerszegen 1897-ben az államépítészeti hivatal segédmérnöke, 1903-ban kir. mérnöke. 1916ban kir. főmérnöke. 1919-ben kinevezik műszaki tanácsosnak, 1929-ben pedig főtanácsossá léptetik elő. 1925 óta a zalaegerszegi állami építészeti hivatal vezetője. Működése alatt épült Andráshidán a vasbetonhíd, a kustáni híd, a kaszabázai híd, az alibánfai vasbetonhíd, a szepesköi, zalabéri, zalaapáti hidak, a zalabaksai kerkahíd, a Balatongyörgy melletti fenékpusztai híd, valamint 100 iskola, köztük több 183