Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zalaegerszeg megyei város
SCHÜTZ FRIGYES, a Schütz Sándor és Fia cég tulajdonosa Zalaegerszegen született 1873-ban, ahol középiskoláit végezte és érettségi vizsgát tett. Kereskedői pályáját Zalaegerszegen kezdte, majd Budapesten praktizált és 1905-ben átvette a cég vezetését, amely gyönyörűen fejlődött, mert ma már negyven alkalmazott áll készséggel a közönség rendelkezésére. A cég szövetek, posztók, selyemáruk, kész fehérneműek és kékfestőanyagok árusításával foglalkozik, de külön osztálya van a szőnyegeknek és konfekcióárúknak. Nagykereskedés, amely a Dunántúl kiskereskedőinek jelentékeny részét látja el áruval. Tagja a törvényhatósági bizottságnak, a város képviselőtestületének és számos társadalmi egyesületnek. STEFANECZ József, városi kéményseprőmester Muraszombaton született 1858-ban és iparát Körmenden tanulta. 1872-től 1886-ig mint segéd működött és akkor önállósította magát Zalaegerszegen. Egyideig úgy a járási, mint a városi kéményseprés hatáskörébe tartozott, a járásról azonban lemondott és ma már csak a város kéményei fölött uralkodik. Neg} Tedszázadig volt tűzoltófőparancsnok, lemondása után örökös tb. főparancsnokká választották és a tűzoltószolgálati éremmel tüntették ki. 1912-ben a király díszoklevéllel és díszéremmel tüntette ki a tűzoltóságnál eltöltött hosszú szolgálatai elismeréseül. Tagja a törvényhatósági bizottságnak, tagja volt a város képviselőtestületének, választmányi tagja az Ipartestületnek, a betegsegélyző pénztárnak, alelnöke volt a Magyarországi Kéményseprőmesterek Egyesületének stb., stb. Dr. SZALAY GYULA, vármegyei tiszti főügyész Zalaegerszegen született 1896-ban, ahol középiskoláit, a jogot pedig Budapesten végezte. A világháborúban a 12-es nehéz tüzérezred kötelékében vett részt, az olasz és albán frontokon harcolt és 1918-ban hadnagyi rangban szerelt le. Tulajdonosa a II. osztályú ezüst vitézségi éremnek és a Károly csapatkeresztnek. A háború után folytatta jogi tanulmányait és 1921-ben ügyvédi oklevelet szerzett. A kommün alatt élénk részt vett a zalaegerszegi ellenforradalmi megmozdulásokban. A vármegye szolgálatába 1919-ben lépett, mint közigazgatási gyakornok, 1910-ban már aljegyző, 1922-ben pedig Il-od főjegyző lett, míg 1926-ban a törvényhatóság tiszti főügyésszé választotta. A kaszinó ügyésze és több társadalmi egyesület választmányi tagja. 188