Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

vette és a templomba szállította, mely tényről azonnal jelentést tett a püspöknek. Érdekes ebben csupán az, bogy a budapesti kiküldöttek nem voltak zsidók és másnap arra kérték őt, hogy ünnepi zenésmisét szolgáltasson a templomban. A balatonfüredi nép rendkívül vallásos és a kommunisták tudva ezt, vallási kérdéseket egyáltalán nem érintettek, ennek köszönhető az, hogy a járás a kommün borzalmaiból csak nagyon keveset érzett és vallási szempontból sérelmet nem szenvedett. A Csabrendeken történt ellenforradalom vezetőit, dr. Barcza Lászlót, Kustos Kálmánt és Hegyi Györgyöt Budapestre hurcolták és ezeket az ottani forradalmi törvényszék halálra ítélte, de a tanácskormány ezen íteleteket életfogytiglani fegyházra változtatta át. A többi 18 ellenforradalmárt pedig hosszabb-rövidebb ideig tartó börtönnel sújtotta. Ezek valamennyien a kommün bukása után kerültek vissza Csafbrendekre. Nagíjgörbö községben augusztus 2-án Tolnay Kornél földbirtokost és Mitkovich Gézánét a sümegi direktórium elé hurcolták, ahol mindkettőt hazafias és vallásos magatartásuk miatt válogatott kínzásokkal illették. Gógánfáról augusztus 3-án Bene Józsefet Dandi Ferenc sümegi terroristavezér elé hurcolták, aki puskatussal rettenetesen összeverte és fogságba vetette. Sümegen áprilisban megjelentek budapesti „detektívek", ezek a vagyonosabb családoktól házkutatások címén minden értékesebb holmit elraboltak. Augusztus 2-án annak hírére, hogy a tanácskormány megbukott, kitört az ellenforradalom, amit Dandi terrorcsapatával letört és a résztvevőket összefogdosta. Ezeket a terroristák hallatlanul megkínozták, majd Zalaegerszegre hurcolták, ahol Erdős Márkus kutyakorbáccsal végigvert rajtuk. Lentiben április 27-én Ambrus Dániel és Szakács János betörtek Mitzger József kereskedőhöz és tőle mintegy 10.000 korona értékű árut raboltak el. Április 4-én a munkástanács tagjai Höhn Béla jegyzőnél házkutatást tartottak és az összes élelmiszereket ellopták. A kommün bukása után ezek az egyének az igazságszolgáltatás kezére kerültek és kisebb-nagyobb büntetéssel sújtattak. Nagykanizsán a bolsevizmus alatt túszok voltak a következők: Zerkovitz Lajos, Heltai József, dr. Hegedűs György, dr. Hajdú Gyula, dr. Kenedi Imre, dr. Eőrv Szabó Jenő, dr. Plihál Viktor, Faics Lajos, Újvári Géza, Elek Ernő, dr. Tamás János és dr. Prack István. Tapolcai túszok: Bóday Lajos, Bajnóczi István. Handléri Gyula. Brattán József, Huppán Gyula, Berkes József, Kovács László, Hobog Dávid, Horváth János, Lassner Henrik és Adolf, Skultéty Imre és neje, Sernya Antalné, László Jenő, ifj. Hobog József. Kovács István, Specz Antal, Vajda Lajos, Földes Győző, Sabján Sándor, Illés Károly, Kálmán Lajos és Duchon János. Felsőpáhok: Bangó József, Szabó Károly, Szabó János, Lázár József, id. Próhár István, Lóki István, ifj. Próhár János, ifj. Gerencsér János és Lóki Anna, akik 11 napon át voltak letartóztatásban. Zalaegerszeg: dr. Thassy Gábor, Krosetz Gyula, dr. Czinder István. Bedő Vendel, Soroncz János, Siposs Dezső, Schütz Frigyes. Schmidt Viktor, KulilTay Kálmán, Lendvav László dr. Berger Béla, 25