Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zala vármegye állattenyésztése és mezőgazdasága az utolsó tíz évben. írta: Figura György gazdasági felügyelő
Zala vácmeqye áMattmyésztése és mezőgazdasága az utoísá tíz év&ea 1920-tól 1930-ig a vármegye mezőgazdasága, illetve állattenyésztése határozott javulást mutat. Bár a vármegye a trianoni határ folytán elvesztette a csáktornyai és perlaki járást egészen, valamint az alsólendvai járásnak több mint felét, a forradalom és kommunizmus bajait kiheverve, lassan talpraálll. 1920-ban az állatállomány csonka Zalában a legutóbbi évek adatait elérte, sőt felül is multa, miután a korona folytonos romlása következtében a gazdák pénzeiket elsősorban állatokba fektették minőségre való tekintet nélkül. Az azután következő konjunkturális évek következtében az állatállomány mennyiségileg szaporodott, úgyhogy 1925-ben volt a legmagasabb. Számbelileg azóta kisebb csökkenés állott be, ezzel szemben azonban a minőség határozottan javult. Igaz, hogy az 1927-ben fellépett nagymérvű májmétely-kór következtében a szarvasmarha- és juhállománynak mintegy 2—4%-a kényszereladásra, kényszervágásra került, illetve elpusztult, ez a veszteség azonban rövidesen nagyrészben pótlást nyert, ami elsősorban a földmívelésügvi miniszternek köszönhető, aki 200.000 pengő, eleinte két év alatt, később egy év alatt visszafizetendő lV2%-os olcsó kölcsönt adott az elpusztult állatok pótlására. Ezen jelentős kölcsön tette lehetővé — miután az állatok beszerzését a gazdasági felügyelőség bonyolította le —, hogy a sokszor silány és minőségileg gyenge állatok helyett jobbminőségű, értékesebb tenyészanyag volt vásárolható. Ezenkívül a vármegyei gazdasági felügyelőség 1926-tól kezdődőleg minden évben 20—30.000 pengő kamatmentes, a vételár 10%-áig terjedő árengedményes és 30—40.000 pengő lV2%-os jutalékos hitelt kapott elsősorban tenvészapaállatok beszerzésére, ami nagymértékben hozzájárult az állatállomány minőségének javításához. A törvényhatóság által létesített állattenyésztési alapból — melybe az apaállattal nem rendelkező anyaállattulajdonosok fizetnek bizonyos csekély díjat teheneik, illetve kocáik után — adott segélyek révén az állatállomány mennyiségileg és minőségileg is javult, különösen a szegényebb községekben, miután ezen segélyek lehetővé tették a köztenyésztésre szolgáló hiányzó tenvészapaállatok beszerzését. A szarvasmarhaállomány minőségének javítását tette lehetővé az 1927. évben megalakult tejellenőrző egyesület, illetve az abból kifejlődött zalavármegyei szarvasmarhatenyésztő egyesület, melynek kizárólagos feladata a szarvasmarhaállomány minőségének javítása. Az egyesületnek jelenleg 48 uradalmi tagja van. mintegy 1500 drb tehénnel.
