Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

IV. Károly király trónfoglalási kísérlete

óta azon fáradozott, hogy a Habshurg-bonyodalom hullámait elsimítsa és éppen előző napon mondott nagy beszédet Pécsett a király kérdésről, melyben igyekezett a legitimisták és szabad királyválasztók óhajait lehetőleg összeegyeztetni. A kora délelőtti órákban zsúfolásig megtelt az egységespárt Eszterházy-utcai helyisége és egy nagyon előkelő politikus fejtegette az elmúlt félesztendő eseményeit, miközben egyik autó a másik után érkezett, csilingeltek a telefónök, futárok jöttek-mentek, a miniszterelnökségen és a honvédelmi minisztériumban lázas tárgyalások folytak, a képviselők pedig legnagyobb izgalomban mérlegelték a bekövetkezhető eshetőségeket. Ugyanakkor Sopronban és Szombathelyen hasonló lázas készülődés folyt. Károly király Zita királynéval együtt el volt határozva arra, hogy fegyveres csapatainak élén föltétlenül birtokába veszi a budai várat és elfoglalja a magyar trónt. Hogy mi történt Dénesfán a Czirákvkastélyban és miképpen indult el báró Lehár tábornok vezetése alatt a fegyveres haderő Budapest felé és az kikből állott, sohasem lehetett pontosan megtudni. Csak azt tudták meg Budapesten, és mint a bomba csapott be az a hír, hogy Károly király feleskette Ostenburg őrnagy zászlóalját, aki más soproni csapatokat is összegyűjtve nagy sereggel, ágyúkkal, gépfegyverekkel és négy-öt páncélvonattal elindult Budapest felé. A miniszterelnökségről érkező hirnökök megerősítették ezeket a híreket és hozzátették, hogy a magyar miniszterelnöknek még sohasem voltak ilyen nehéz órái. Bethlen miniszterelnök rendkívül sűrűn érintkezett a legutóbbi időkben IV. Károly király legfőbb bizalmasával, Gratz Gusztáv volt külügyminiszterrel, aki gyakran utazgatott Budapest és Svájc között és mindenkor arra kérte úgy Gratzot, mint Andrássy Gyulát és a többi királyim mágnást és politikusokat, hogy mindenáron iparkodjanak a királyt olyan irányban befolyásolni, hogy tegyen le fantasztikus ter\eiről. A miniszterelnök tudta, hogy a király húsvétkor ittléte alkalmával bizalmasai előtt kijelentette, hogy a kormány vele szemben nem viseltetett kellő hűséggel és hozzátette azt is, hogy kél hónapon belül vissza fog térni. Nagy szenzációt keltett a pártkörben, amikor egy mindenkor jól informált képviselő írást vett elő a tárcájából és azt felolvasta. Az írás nem volt más, mint egy jelentés, amely július közepén érkezett bizonyos helyiről a magyar kormányhoz, melynek szövege szószerint a következő: „Hertensteinban, a király jelenlegi tartózkodási helyén, a legutóbbi napokban döntő elhatározások történtek a királynak Magyarországba való visszatérése tárgyában. Dacára annak, hogv éppen a karlisták azok, akik azt híresztelik, hogy a király Szent István napján érkezik Budapestre, egy korábbi dátum lett elhatározva. Elutazás Hertensteinből június '21-én történik és Bajorországon ál a Dunán le Komáromig lesz foganatosítva, ahol június 24-én hat órakor reggel van az érkezés. Utazás motorcsónakon idegen lobogó alatt. Komáromhói továbbutazás autóval Gyö79