Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

Légrád község különleges helyzete Az ősidők óta Muraközhöz tartozó Légrád község helyzetével külön is kell foglalkoznunk azért, mert a Dráva régebbi áradásai új medret ásván, a községet a Dráva túlsó partján hagyták, míg annak nagy kiterjedésű ingatlanai: erdői, legelői, rétjei, mezőgazdasági művelés alá tartozó földjei s kavicsbányái a Dráva balpartján, tehát Magyarországnak a békeszerződés által megállapított határain belül feküsznek. Ez ingatlanoknak ilyetén való fekvése nemcsak Légrád község háztartására, hanem a lakosságra nézve is rendkívül nehéz helyzetet teremt, mert az ingatlanok megfelelő kihasználását és kezelését lehetetlenné teszi. Légrád lakossága tudja és érzi, hogy Magyarországtól leendő elválasztása a virágzó községet elviselhetetlen közterhekkel sújtaná s a lakosságot nélkülözésnek tenné ki, amely előbb vagy utóbb elnéptelenedésre vezetne. A község hangulatát jellemzi az is, hogy felmerült az a gondolat is, hogy a lakosság egy része áttelepszik a légrádi vasúti állomás mellé s ott új községet alapít. Az alsólendvai magyar vidék A jugoszlávok Muraköz és a Vendvidék megszállása alkalmával Zala vármegyének nemcsak oly községeit szállották meg, amelyeknél nemzetiségi nézőpontból talán valami látszólagos jogcímet tudtak a maguk részére kimutatni, hanem megszállottak oly községeket is, amelyeknek színmagyar volta minden kétségen felül áll. Ezek a magyar községek a következők: Alsólendva, Alsólakos, Bakónak, Bánuta, Belsősárd, Csentevölgy, Felsőlakos, Gáborjánháza, Göntérháza, Kámaháza, Kapca, Kebeleszentmárton, Kót, Lendvahídvég, Lendvahosszúfalu, Lendvavásárhely, Petesháza, Radamos, Szentistvánlak, Szécsiszentlászló, Völgyifalu, Zalagyertyános, Zsitkóc, öszszesen 23 község. Az alsólendvai magyar vidék régi tősgyökeres magyar terület Ha a néprajzi térképet magát vesszük is csak tekintetbe, látjuk, hogy ez a 23 község a legösszefüggőbb része Zala vármegye hatalmas magyarságának. A felsorolt 23 községből 10 község és pedig: Bánuta, Belsősárd, Gáborjánháza, Göntérháza, Kámaháza, Lendvahídvég, Lendvavásárhely, Radamos, Szentistvánlak jelentékeny részét alkotják az ország egyik legsajátosabb alakulású néprajzi területének: a Göcsejnek és a vele összefüggő úgynevezett Hetésnek; a többi 13 község közül 4 és pedig: Bakónak, Kebeleszentmárton, Szécsiszentlászló és Zsitkóc északról belenyúlnak a Hetés és Göcsej alkotta öblösödésbe; a többi község és pedig: Alsólendva, Alsólakos, Csentevölgy, Felsőlakos, Kapca. Kót, Petesháza, Völgyifalu, Zalagyertyános mintegy Hetés és Göcsej déli nyúlványaként töltik ki a Lendva folyó és a Mura közti vidéket. Ez a 23 község, amely színtiszta magyar vidéket alkot, a vend74