Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

Meg kell állapítanunk e helyen, amely pontos, megbízható és tárgyilagos adatgyűjtemény a jövő történetírása számára, hogy Zala vármegye a sorsdöntő időkben is, dicső múltjához méltóan, megállotta a helyét és mindazon gúny, lekicsinylés és gyűlölet ellenére, melyet némely oldalról feléje szórtak — felbecsülhetetlen erkölcsi erőt és érté­ket képvisel a csonka ország közéletében és alkotmányos berende zésében. Ennek a történelem előtt való igazolására álljanak itt az utolsó tíz esztendő eseményei. 1918 szeptember havában még senki sem gondolt a háború dics­telen befejezésére. A királyi pár Pozsonyban járt, ahol az összes magyar vármegyék küldöttségileg üdvözölték. A zalai nép nevében Bedegi Gábor üdvözölte a királyi párt, abból az alkalomból, hogy elle­nük az országban különböző rágalmakat terjesztettek — és biztosította A vármegyeháza őket a zalai nép hódolatáról, szeretetéről és ragaszkodásáról. A király láthatólag örömmel fogadta ezt az üdvözlést, pedig akkor még nem sejtette, hogy életének utolsó szakában milyien jelentős szerepet fog játszani ez a vármegye. A vármegye törvényhatósága élén Bosnyák Géza főispán, Kolben­schlag Béla alispán és Bődv Zoltán főjegyző állott, akik bölcs meg­értéssel már a háború befejezése utáni időkre is gondoltak és fel­terjesztést intéztek a kormányhoz a háború után fennmaradó hadi­anyag felosztása és a mezei vasutak biztosítása tárgyában. Ugyancsak nagy fontosságot tulajdonítottak a budapest—tapolca—ukk—zala­egerszegi közvetlen vasúti összeköttetésnek. Számtalan tanácskozás, felterjesztés, állásfoglalás történt ebben az ügyben már azóta is, de minden hiába. A vármegye székhelye ma is nehezen közelíthető meg, ami miatt egyes távolabb fekvő járások külön akciókkal kísérleteznek, hogy a hozzájuk közelebb fekvő megyeszékhely miatt más vár­megyékhez csatoltassanak. Budapestről érkezik a hír. Október 31-én kitört az őszirózsás for­radalom. Zala vármegye területén, a városokban és községekben min­6

Next

/
Oldalképek
Tartalom