Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalai fejek Budapesten

Zalai felek ^Budapesten békási dr. BÉKÁSSY ISTVÁN, ny. főispán, földbirtokos Magyargencsen (Vas m.) született 1863-ban. Iskoláinak elvégzése után érdeklődése a vármegyei élet felé vonzotta. Bö\idesen jelentős szerepet is játszott a vármegyei politikai életben. A milleniumi ünnepségeken ö rendezte a híres és történelmi emlékű díszfelvonulást. 1910ben kinevezték Vas megye főispánjának. 1917-ig töltötte be magas méltóságát. Nyugalomba vonulása után Zsennyén levő birtokán gazdálkodott. itt érte a kommün, ahol kisebb kellemetlenségeken kívül komolyabb bántódása nem esett, noha a túszok listáján szerepelt. A konszolidációs munkálatokban nyilvános szereplés nélkül vett részt. Állandóan foglalkozik a külföldi irodalommal. néhai KUFFLER DEZSŐ, földbirtokos Született Somorján 1883-ban, ahol középiskoláit is végezte, majd gazdasági tanulmányokat folytatott a hallei gazdasági akadémián. Oklevele megszerzése után hazaköltözött Zalalövőre és állandóan ott gazdálkodott. Élénk szerepet játszott a társadalmi életben, vármegyei bizottsági tag volt és kép viselőtestületi tag, azonkívül tagja volt az OMGE-nak és a vármegyei Gazdasági Egyesületnek. Irodalmi tevékenységet is fejtett ki, szakcikkei jelentek meg a Gazdasági Tudósítóban. A kommün alatt túszként elfogták, húsvét vasárnapjára virradó éjjel lakásáról hurcolták el, ami oly tragikusan érintette, hogy elmerázkódta tást kapott. Éveken át viaskodott szerve zete az életét felőrlő betegség ellen, végül mégis a halál diadalmaskokodott. 1924 december 12-én meghalt. DICZENTY DEZSŐ, m. kir. kísérleti felügyelő Szekszárdon (Tolna m.) született 1879-ben. Pályáját a földmívelésügyi minisztérium kísérleti osztályán kezdte és immár harminc esztendeje tevékeny munkásságot fejt ki az agrogeológia terén, továbbá a szőlészet és borászat nagyfontosságú területein. A világháború alatt Lönyai miniszteri tanácsossal egyetemben szervezte meg a kisgazdáknak rézgáliccal való ellátását. 1921-ben, mint a földmívelésügyi minisztérium megbízottja szénkéneg-gyárat alapított, azon célból, hogy a külföldi importot megakadályozhassák és megfelelő áron elláthassák a magyar gazdákat a szükséges szénkéneggel. Továbbá a tőzegipar fejlesztése is, mint gazdasági érdek sürgette a gyár létrehozását. Évenkint 461