Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaszentgróti járás

NAGY KÁLMÁN, ny. körjegyző Sümegcsehin (Zala m.) született 1873-ban, középiskoláit Vesz­prémben végezte, ahol 1892-ben érettségit tett. Utána a közigazgatási pályára lépett és Zalamihályfán mint gya­kornok kezdte meg működését. A jegyzői vizsga letétele után 1895-tól 1898-ig Zala­szentgróton s. jegyző. Onnan Zalamihály­fára kerül s. jegyzőnek. 1901 dec. 28-án megválasztják aranyodi körjegyzőnek. 1921 április 1-én nyugalomba vonul. Működése alatt épült fel Csáfordon és Tiiskeszentpé­teren az iskola. — A vármegyei törvény­hatósági bizottság választott tagja, a Zala­szentgrót és Vidéke Hangya Szövetkezeté­nek elnöke, a Zalaszentgrót és Vidéke Ta­. karékpénztár r. t. igazgatósági tagja, a Za­laszentgróti áll. elemi iskola gondnoksági tagja, a Sümeg és Zalaszent­gróti Járási Jegyzőegyesület díszelnöke. Gyülevész Özv. VENDRE Y LÁSZLÓNÉ, született BATTHYÁNY VILMA grófnő Alsókustányban született 1864 szeptem­ber 4-én. Iskoláit gráci magánintézetben végezte 1886-ban. 1910-ben férjhez ment Vendrey Lászlóhoz, aki 1927-ben elhunyt. Özvegyen maradva, egyedül vezeti gyüle­vészi gazdaságát. Jótékonyságról legendák járnak közszá­jon. Özvegysége óta a gazdaság vezetésén kivül majdnem kizárólag jótékonysággal foglalkozik. Személyesen keresi fel a nyo­morgókat és ott segit. ahol a legnagyobb a szükség. CSATÁR JÁNOS, r. kath. kántortanító Somogybükkösdön született 1901 feb­ruár 2-án. Középiskoláit Nagyatádon, a ta­nítóképzőt Csurgón végezte. Oklevelének elnyerése után Nagyrécsén 1925 szeptem­ber 1-én megválasztották osztálytanítónak, 1926 október 10-én már Gyulaváron kán­tortanító és azóta is ott működik. Az Isko­lánkívüli Népművelés előadója, iskolaszéki jegyző, a Polgári Lövészegylet elnöke, a Katolikus Népszövetség helyi igazgatója, a helyi Tejszövetkezet ügyvezető igazgatója. Nemrég elvégezte a leventefőoktatói tanfo­folyamot is. 445

Next

/
Oldalképek
Tartalom