Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Tapolcai járás

piacoknak magyar badacsonyvidéki borral való ellátására hivatottak. Ezenfelül a pinceszövetkezet módját ejti annak is, hogy a belföldi fogyasztók közvetlenül szerezhessék be borszükségletüket a szövetkezettől és 25 literes kis hordókban szállítja fajborait mérsékelt áron a magánosoknak. A szövetkezet létesítésének mindezeken felül az egész badacsonyi borvidékre — Almáditól Keszthelyig — árvédő hatása is volt, mert már az első évben megállapított új borárakat kénytelenek voltak a vevők megfizetni és így a Badacsony híres borai nem kótyavetyélődtek el. A szövetkezet még a kezdet nehézségeivel küzd, a bevezetés nyaktörő munkáját végzi, de máris elérte azt, hogy naponta érkezik hozzá érdeklődés a külföldről. Özv. BAJKY LAJOSNÉ SKUBLICS ERZSÉBET, földbirtokos Zalaszentmihályon született 1855-ben. Iskoláit a gráci Jézus Szent Szíve Intézetben végezte. 1883-ban férjhezment néhai Rajky Lajoshoz, akivel 1901-ben bekövetkezett haláláig boldog házasságban élt. Özvegysége óta egyedül vezeti a gazdaságát és a környék jótevőjeként tisztelik mindenfelé. Nem hangosan, hanem csöndben, titokban jótékonykodik. Háza nyitva áll a szegények előtt és a nagyasszony senkit sem bocsát el üres kézzel. SZABÓ ANTAL, körjegyző Ősin született 1883-ban. Iskoláit Veszprémben végezte, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen. Pályáját mint jegyzőgyakornok kezdte meg, majd segédjegyző lett. 1918ban Nemestördemicen jegyzőhelyettes. A kommün alatt elvállalja a helyi munkástanács jegyzői tisztét, csakhogy a lakosság érdekeit szolgálhassa és megóvhassa őket a bolsevista kilengésektől. Sikerült is megmenteni a községet tetemesebb károsodásoktól. A község hálája jeléül 1920-ban körjegyzőnek választotta meg. Iskolaszéki tag, a Testnevelési Bizottság elnöke, az O. K. H. felügyelő bizottsági elnöke, a Hangya igazgatósági tagja. CSÁGOLY PÁL, malomtulajdonos Hegymagason született 1867-ben, iskoláit Tapolcán és Sümegen végezte. 1898-ban telepedett meg Nemestördemicen, ahol malomüzemet állított fel. A háború alatt teljes üzemmel dolgozott, majd az összeomláskor a községben a leszerelt katonák részére felajánlotta a malom gabonakészletét és a nincstelenek között fejenként 50—50 kg. 42(i