Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

nemzetgyűlési képviselő, akik az Országos Tisza Emlékbizottságot képviselték az ünnepségen. Az emlékbeszédet Mesterházy Jenő bizottsági tag mondta, akinek indítványára a közgyűlés e kegyeletes tényét elhatározta. Nagyhatású és magasan szárnyaló beszédét a következőkkel fejezte be: „Ama imaszerű fohásszal és óhajjal fejezem be beszédemet, hogy bár azt a jelenlegi illetékes tényezők átéreznék, amint nekem szent meggyőződésem, hogy ezt a szerencsétlen nemzetet csak egy úton lehet a szerencsétlenségből kivezetni, s visszaszerezni mindazt, amit elvesztettünk: a bérces Kárpátokat, Erdélyt, Bánátot, tengerpartunkat. királyunkat, nemzeti becsületünket, Nagymagyarországot — s ez az egy út a geszti kriptán át vezet. A legjobb, a leghívebb magyar arcképéről hulljon le a lepel s legyen mindenkor példája annak, hogy hazáját hogyan szeresse a magyar." Bődy Zoltán alispán gyönyörű beszéd kíséretében vette át a megye gondozásába a művészi portrét és azóta ott függ a történelmi levegőjű közgyűlési terem egyik legexponáltabb falán, szemben az ajtóval. A vármegye tudvalevőleg a Muraköz visszaszerzése érdekében 25 százalék adót szavazott meg önkéntes adomány címén, melyet Zala vármegye hazafias és lelkes népe önkéntesen, minden kényszerítő eszközök igénybevétele nélkül befizetett. Sajnos, az eredmény elmaradt és a vármegye alispánja az ezen a címen befolyt összegekről részletes elszámolást készíttetett és jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminiszterhez, aki azt helyeslőleg vette tudomásul. Az egyre súlyosbodó drágaság, illetve pénzünk romlása nehéz feladatot rótt a vármegyékre, s így Zala vármegyére is. Már akkor előrevetette árnyékát a B. lista és Budapestről a minisztériumokból jöttek a suttogó információk. A tisztviselőkön páni félelem vett erőt. senkisem tudta, nem kerül-e bele a félelmetes B. listába. A közgyűlés tagjai is azon az állásponton voltak, hogy sok a tisztviselő, nagy az adminisztráció költsége, amit az adózó polgárság érdekében apasztani kell. Ma már rájöttek arra, hogy a B. lista nem segített, sőt súlyosan megterhelte az állam kasszáját, mert nagyon sok munkabíró és javakorbeli tisztviselő húzza a nyugdíjat, helyét pedig be kellett mással tölteni. A megszállott területekről menekült, vagy az idegen hatalomnak esküt megtagadó tisztviselők elárasztották a vármegyét, kiknek elhelyezéséről gondoskodni kellett. Ekkor történt az, hogy felirat ment a kormányhoz, hogy elsősorban az Országos Gabonagyűjtés kormánybiztosságának kirendeltségeit szüntesse meg a miniszter, amennyiben államgazdasági szempontból szükség mutatkozna a tisztviselők lét száimapasztására. Szóval Zala vármegye volt az első, amely a régi tisztviselők védelmére felemelte szavát és megvédeni igyekezett a tisztviselőket a B. lista szörnyűségeitől. Szava azonban csupán kiáltó szó volt a pusztában, a kormány keresztülvitte a létszámapasztást, miáltal régi megbízható embereit odadobta a megsemmisülés és bizonytalanság karjaiba. A lakásínség Zalaegerszegen és az egész vármegye területén óriási mérveket öltött. A városokat és nagyobb községeket elözönlötték a menekültek, akik nem juthattak fedél alá. Emlékezetes még a szörnyű állapot, hogy intelligens, valamikor jól szituált emberek, családok lak40