Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

iktatták be állásába az új főispánt, aki ünnepélyes keretek között tette le a hivatalos esküt és hosszabb beszédben foglalta el a főispáni széket. A vármegye 1923. évi február hó 11-én tartott közgyűlésén ismételten foglalkozik a kormány által tervbevett közigazgatási reformmal Pest vármegye átiratával kapcsolatban és újólag a leghatározottabban tiltakozik alkotmányunk lényegébe vágó reformoknak megvalósítása ellen. Felirattal kéri a miniszterelnököt, hogy ne erőltesse a javaslat tárgyalását, mert ez széthúzásra és a sorok megbontására fog vezetni. Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 100. évfordulója alkalmával a vármegye hazafias lelkesedéssel hódolt a nemzet e két koszorús költője emlékezetének és elhatározta, hogy a zalaegerszegi állami, a nagykanizsai piarista rendű, a keszthelyi premontrei rendű IV. Károly király emlékére épült, tihanyi kálvárián Zala vármegye által emelt stáció főgimnáziumok, továbbá a sümegi állami főreáliskola tanulóifjúsága részére Petőfi Sándor és Madách Imre költészetét és irodalmi jelentőségét ismertető pályamű jutalmazása céljából a vármegyei közművelődési alapból, inlézetenkint két darab 1000—1000 koronás pályadíjat létesít a legkiválóhbnak ítélt Petőfi Sándor, illetve Madách Imre költészetét és irodalmi jelentőségét méltató pályázatok jutalmazására. A vármegye már régebben elhatározta, hogy gróf Tisza István arcképét megfesteti a közgyűlési terem számára és azt ünnepélyes keretek között leleplezi. Ez a nagyszabású ünnepély 1923 március 12-én folyt le rendkívüli közgyűlés keretében, melyre előkelő vendégeket is hívott meg. Megjelent Kállay Tibor pénzügyminiszter, Vargha Sándor államtitkár, Herbst Géza Vas megye alispánja, Maróthy László nyug. főispán, Horváth Elek nyug. miniszteri tanácsos és Hajós Kálmán 89