Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Pacsai járás

760 nagypéli STERXTHAL BERNÁT, földbirtokos Temesváron született 1883-ban. A kereskedelmi akadémia elvégzése után, oklevelet szerzett a magyaróvári gazdasági akadémián. 1910 óta Zalaszentmihályon gazdálkodással foglalkozik. A háború alatt 1050 magyar holdas birtokán állították fel a központi lógyüjtő állomást, amely a hadseregfőparancsnokság közvetlen parancsnoksága alá tartozott. A kommün alatt a rekvirálások állandóan veszélyeztették birtoka vagyonállandóan veszélyeztették birtoka vagvonségi életében. Vármegyei bizottsági tag. Képviselőtestületi tag, a Levente Egyesület és a Lövészegyesület elnöke, a Néptakarékpénztár igazgatósági tagja. Zalaszabar BALOGH ÁRPÁD, tiizoltófőparancsnok Zalaszabaron született 1897 december 11-én. Iskoláit szülőhelyén végezte. A világháborúban 1915-ben a 15. hegyi tüzérezreddel az olasz fronton harcolt. 1918-ban mint tizedes szerelt le. 1919 novemberében a nemzeti hadsereg kötelékébe lépett, ahol 1921 januárjáig teljesített szolgálatot. 1928ban megalakította a zalaszabari önkéntes tüzoltótestületet, amelynek 21 tagja van. Hiányos fölszerelésük ellenére is kifogástalanul ellátják a tűzőrségi szolgálatot, ami bizonyítja a testület fejlődését. KOVÁCS JÓZSEF, körjegyző Zalaszabaron született 1878-ban. Képesítését 1900-ban nyerte, majd ívtána Kiskőrösön lett körjegyző. Sokat utazott és meglehetősen kalandos életpályát futott be. Tizenöt esztendeig Amerikában élt, ahol működött zenekarban, majd a Pinkerton nyomozóvállalathoz került, volt hat esztendeig gyárban üzemvezető, míg végül 1920-ban hazajött Magyarországra. 1925 szeptember 9 óta megválasztott körjegyzője szülőfalujának. Sokoldalúságára jellemző, hogy zeneszerzéssel is foglalkozik és maga is kitűnően játszik hegedűn, csellón és havaji gitáron, idegen nyelvek közül pedig angolul, néniéiül, spanyolul és az összes szláv nyelveken beszél. 394