Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Pacsai járás

jegyző működött, majd Zalaszabadon megválasztották főjegyzőnek, ahonnan 1925 június 28-án került át Szentpéter úrra főjegyzőnek. Egyik megszervezője a Gazdakörnek, amelynek elnöke. Elnöke azonkívül a Lövész- és Leventeegyesületnek. — Felesége: vitéz Pethő Istvánné született Kreicsics Mária. Iharosberényben született 1898 december 31-én. Középiskoláit Csáktornyán végezte. A társadalmi és főleg az egyházi életben tevékeny részt vesz. Az ő érdeme, hogy a szentpéterúri templomot sikerült renováltatni és hogy egybegyiijthették az új harangok elkészítéséhez szükséges összegeket. KOVÁCS LŐRINC, adóügyi jegyző Zalaszentlőrincen született 1881-ben, középiskoláit Zalaegerszegen végezte, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen 1908-ban. Pályá

j ját Zalaszentiványon kezdte meg mint jegyzőgyakornok. Később Aranyodon lett - segédjegyző, majd Csabrendeken helyettes segédjegyző. 1914-ben a világháború kitörésekor a 20. honvédgyalogezredhez vonuit be hadiszolgálatra. A szerb fronton harcolt, ahol megsebesült. Mint egyéves önkéntestizedes szerelt le. A Károly-csapatkereszt tulajdonosa. Leszerelése után Szentpéterúron lett segédjegyző, míg 1924-ben ugyanott megválasztották adóügyi jegyzőnek. A zalamegyei lapoknak állandó dolgozótársa. ifj. VARGA FERENC, téglagyáros és malomtulajdonos Felsőmicsinyén (Zólyom megye) született 1904 október 19-én. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti Felsőipariskola vegyészeti szakosztályán folytatta tanulmányait. 1925-ben Szőllőslakon atyja malomiizemének vezetését vette át. 1930 május 1-én Szentpéteren vette át a téglagyárat és a malmot, amely 24 órai teljesítőképességgel körülbelül 160 métermázsa gabonát őröl. A téglagyár üzemét kívánja üzembe állítani, ez esetben húsz munkást tud a téglagyárban állandóan foglalkoztatni. TÓTH PÁL, plébános Pötrétén született 1885 június 25-án. Iskoláit Nagykanizsán és Temesváron végezte. 1912-ben szentelték pappá és pályáját, mint egyházi adminisztrátor kezdte, majd Nemesapátiban kisegítő lelkész lett. 1916-ig Nagyszentmiklóson működött, majd Szentpéterúrba került mint plébános. Tevékeny részt vesz az iskolaügyekben, amelyek működése alatt erős fejlődést mutatnak. Tagja az Iskolánkívüli Népnevelési Bizottságnak, elnöke a Rózsafüzér Egyesületnek, a Kai. Népszövetség helyi csoportjának és az Oltáregyletnek. 390