Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Pacsai járás

csak zárdafőnöknek, ahol a hires búcsú járóhely vezetése alatt nagyon fellendült. Egyházi és a helyi lapokban megjelent cikkei nagy érdeklődést keltettek. P. SÜLY SZALÉZ, ferenerendi ujoncmester Halászin (Moson m.) született 1887-ben, középiskoláit Magyaróváron, a teológiát a budapesti egyetemen végezte 1912-ben. Pályáját Pozsonyban kezdte, ahol tizenhárom esztendőn keresztül mint theológiai tanár működött, hat éven át rendtartományi titkár volt és egyben a polgári leányiskola hitoktatója és rendtartományi könyvtáros. Eberhardtra Apponyi Albert grófhoz járt, mint lelkész vasár- és ünnepnapokon. A cseh megszállás után Veszprémbe került, majd Budapesten és Nagykanizsán theológiai tanár, amikor is tagja a rendi kormánytanácsnak. Két éven át Andocson (Somogy m.) ujoncmester és 3 esztendeje ugyancsak mint ujoncmester tölti be hivatalát Bucsuszentlászlón. Szentbeszédei megjelentek a Bernatius hitszónoklati folyóiratban. P. HORVÁTH DOMONKOS (KÁLMÁN), ferenerendi házfőnök Bárdoson (Vas m.) született 1885 december 31-én. Középiskoláit Szombathelyen, a teológiai főiskolát Pozsonyban végezte. 1909 szeptember 4-én szentelték pappá. Ez évben Sümegen már mint hitszónok működik, majd szeptemberben Nagyatádra kerül az ottani elemi és polgári iskolához hitoktatónak. Működését a tanfelügyelő elismerésben részesítette. A háborúba bevonult, majd 1916-ban, mint zárdafőnök és plébános visszakerült Nagyatádra. 1921-ben Pápán az Irgalmas Nővérek intézetében lett hitoktató, majd a 1924—25. esztendőkben Felsősegesden (Somogv m.) zárdafőnök. 1925 óta Bucsuszentlászlón ugyancsak zárdafőnöki tisztet töltött be. Igazgatója volt a plébániai iskolának és a helybeli áll. iskolának gondnoksági elnöke. A képviselőtestület tagja, a népművelés vezetője. Ottléte alatt renováltatta a templomot és a háborúban elrekvirált harangot széleskörű gyűjtés révén újjal pótoltatta. .Jelenleg a budapesti rendház tagja. Felsör ajk BAKÓ BÉLA, földbirtokos Felsőrajkon (Zala m.) született 1889-ben. Amint középiskoláit Sopronban és Zalaegerszegen 1908-ban elvégezte, édesapja felsőrajki birtokán kezdett el gazdálkodni. A gazdaság önálló vezetését közvetlenül a háború kitörése előtt vette át, 1915-ben azonban őt is hadbaszólították és bevonul a 48. gyalogezredhez egyévi önkéntesnek. 874