Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

láthatólag jól érezte magát Zalaegerszegen, ahol a város közönsége elhalmozta szeretetének és ragaszkodásának minden jelével. 1921 december 30-ra tűzte ki a törvényhatóság azoknak a bizottsági tagoknak a megválasztását, akik a részben elhalálozottak, rész ben pedig a kommün alatt tanúsított magatartásuk miatt politikai jogaiktól törvényesen megfosztottak helyébe kerültek. így szükség merült föl az alsóbagosi, zalaszentlászlói, leseneetomaji, pákai, felsőszemenyei, novai, keszthelyi és a csabrendeki kerületekben időközi választásokra. Mesterházy Jenő bizottsági tag az 1921 decemberi rendes közgyűlésen indítványozta gróf Tisza István hervadhatlan, nagy hazafias érdemeinek és emlékének a törvényhatóság jegyzőkönyvében való Dísztüz a kommün letörése után a zalaegerszegi nagytemplom előtt. Vezényelte Sebestyén Jenő megörökítését és arcképének a közgyűlési terem számára való megfestését, A közgyűlés az indítványt magáévá tette. Jellemző a vármegye közönségének magatartására, illetve hangulatára az a határozat, melyet Istenben boldogult IV. Károly király eltávolítása után hozott, mely szószerint a következő: „A vármegye bizottsági közgyűlése dr. Farkas Tibor b. tag indítványára kimondja, hogy IV. Károly király őfelsége bejövetele alkalmával követelt magatartásáért senkit sem kíván üdvözölni. Ezek az események, amelyekről hü képet alkotni ma még senkinek sincs módjában, nem alkalmasak arra, hogy egyének, vagy pártok céljaira kihasználtassanak." 1922-ben a megszállott területeken alakult utódállamok megkezdték magyar véreink pusztítását és első dolguk az volt, hogy azokat a kulturális alkotásokat, melyek a magyar elme, a magyar művé-