Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Letenyei járás

Egyeduta IPSICS György, igazgató-tanító Egyházashetye községben született 1898-ban. Tanítói oklevelét Pápán szerezte meg. 1916-ban hadbavonult, harctéri szolgálatot teljesített és 1919-ben szerelt le. A II. oszt. ezüst vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa. Oklevele elnyerése után a veszprémmegyei Homokbödögén, Csóton, Lajosmizsén működött és 1923 november 23-án Egyeduta községben lett igazgatótanító. Tagja a községi képviselőtestületnek, iskolaszéki gondnok és jegyző, a Gazdakör jegyzője, leventefőoktató. Csapata évente számos műkedvelő-előadást rendez, a járási versenyen a vándorserleget, az egyéni lövészversenyen pedig a bajnokságot szerezte meg. TÓTH LAJOS, községi bíró Egyeduta községben született 1891 május 26-án. Iskoláit szülőfalujában végezte, majd atyja birtokán gazdálkodással foglalkozott. A világháború kitörésekor a 20. honvéd gyalogezredhez vonult be, ahonnan az orosz harctérre vezényelték és ott hadifogságba esett. Hadifogságából 1918 november 5-én került haza és utána csendőrségi szolgálatot teljesített. Leszerelése után kezdte meg közéleti munkásságát, amikor a község bírájává választották meg. 1926ban választották meg újból bírónak és azóta tölti be e tisztét. A Gazdakör egyik alapítója és elnöke, a vármegye törvényhatósági bizottságának tagja és 1928 óta hitközségi képviselőtestületi tag. Felsöszemenye SEHEGES KÁLMÁN, körjegyző Nagykapornakon született 1887-ben. Középiskoláit Zalaegerszegen, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Pályáját a Muraközben a jelenleg megszállás alatt levő Damasa községben kezdte s 1918-ban került Felsőszemenvére, ahol azóta a község általánosan becsült és közszeretetnek örvendő körjegyzője. Körzetéhez tartozik Alsószemenye, Murarátka, Szentmargitfalva, Csörnyefölde és Csernec községek. Az összeomlás után szerb csapatok háromszor megszállották a községet 389