Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Keszthelyi járás

terjedését. Alelnöke a Magyarországi Állatorvosok Egyesületének, el­nöke az állatorvosi egyesület helyi osztályának, a község képviselő­testületének tagja. Szaklapokban, a Pesti Hírlapban több szakdolgo­zata jelent meg, a Rádióban szakelőadást tartott. STAUBER RICHÁRD, a városi villamosművek igazgatója Aradon született 1884-ben. Középiskoláit szülővárosában, a mű­egyetemet Budapesten végezte, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1907-ben létesítették Keszthelyen a villa­mosműveket, a Ganz Villamossági Rt. épí­tette és tíz éven át bérelte is. Ezzel egy­idejűleg került Keszthelyre, mint a villa­mosművek vezetője és amikor a város sa­ját kezelésébe vette át, a város szolgála­tába lépett. Vezetése alatt a villamostelep jelentékenyen fejlődött és modernizáló­dott. A 200 lóerős berendezést 500 lóerőre bővítették. A telep éjjel-nappal üzemben van és a felszerelés biztonságát legjobban az bizonyítja, hogy üzemzavar a leg­ritkábban fordul elő. A fogyasztók száma 1248 keszthelyi és 200 hévízi. A közvilágítás kitűnő, méltó egy modern fürdővároshoz. Az utcák világítva vannak és a nyári szezonban gyak­ran vannak a Balatonon díszkivilágítások. A háború utáni szénnehéz­ségeket könnyen győzték le, mert a gépek fűtőanyagát maguk termel­ték. A tapolcai villamosüzem felügyelője és szakértője, úgyszintén Keszthely városának is villamos szakértője. SZETTLER JÁNOS, m. kir. főállatorvos Nagykanizsán született 1877 július 30-án. Középiskoláinak elvég­zése után az állatorvosi főiskolán szerezte meg oklevelét. 1899 június 2-től ugyanez év december 4-ig mint he­lyettes állatorvos működött, majd megvá­lasztották körállatorvosnak és ugyanakkor a Metternich hercegi uradalom állatorvo­sává is kinevezték. 1900 január elsején Tür­kévé r. t. városhoz (J. N. K. Szolnok vm.) nevezték ki vm. kir. állatorvosnak. 1907 október 20-tól 1908 augusztus 20-ig Stub­nya-fürdő (Türóc vm.) székhellyel a mo­sóc—zniói járásban mint járási m. kir. állatorvos működött. 1908 augusztus 20-tól 1909 augusztus l-ig Horvátcsene székhely­lyel (Torontál vm.) a csenei járás, 1909 augusztus 1-től 1919 augusztus l-ig pedig Zsombolya székhellyel (To­rontáf-vm.) a zsombolyai járás m. kir. állatorvosa volt. A világháború alatt 1914 augusztus 1-én mint tart. állatorvos bevonult a miskolci 17. tábori tüzérezredhez, ahol augusztus 10-ig az átvonuló csapatok élel­380

Next

/
Oldalképek
Tartalom