Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Keszthelyi járás
lett járási tiszti orvos. Az egész háború alatt a keszthelyi katonai tartalékkórházban teljesített szolgálatot. Működése alatt Keszthely és a járás egészségügye rendkívül kedvezően alakult. Az 1900-ban létesített közkórház, mely jelenleg 65 ággyal rendelkezik, hivatása magaslatán áll. A Hévíz melletti Hévízszentandrás-fürdő fejlődése az utolsó tíz év eredménye és kezdeményezésére a községet csatornázták, nehogy az 1927—1928 években előfordult tífuszjárvány megismétlődhessék. Tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, elnöke a Keszthelyi Iparosok Dalkörének, választmányi tagja a Keszthelyi Múzeum Egyesületnek és tagja a község képviselőtestületének. illyefalvi PETKE GYULA, Máv. mérnök Vajdahunyadon született 1893-ban. Középiskoláit Kézdivásárhelyen, a Műegyetemet Budapesten végezte. Diplomája megszerzése után a Műegyetemen tanársegéd volt 1916-ig, amikor hadiszolgálatra jelentkezett. Leszerelése után a brassói, majd a nagvenyedi osztálymérnökséghez nyert beosztást. Itt érte az oláh megszállás és menekülnie kellett, miután az eskü letételét megtagadta. Miután megszerezte a magyar honosságot, a szombathelyi üzletvezetőségnél nyert beosztást, onnan a celldömölki osztálymérnökséghez került, ahonnan 1926 novemberében a keszthelyi osztálymérnökségre helyezték át. Tagja a Mérnöki Kamarának, a Vasmegyei Testnevelési Bizottságnak, az Erdélyi Magyar Szövetség vasmegyei tagozatának főtitkára és a KANSz választmányi tagja. A Pályafenntartás c. szaklapban számos cikke jelent meg. SZTANKOVITS JÁNOS, gazdasági akadémiai igazgató Borsod megyében, Sajókazánban született 1869-ben. Középiskoláit Losoncon, a gazdasági főiskolát Magyaróváron végezte. Pályáját a nagyszentmiklósi és csakovai földmívesiskolánál kezdte, honnan az egri káptalan margittai gazdaságában folytatott gyakorlatot. Tényleges katonai szolgálata befejezése után, melyet Kassán az 5. huszárezrednél töltött — a magyaróvári gazdasági akadémia szolgálatába lépett, mint gazdasági segéd és az állattenyésztési tanszak tanára mellé nyert beosztást, ahonnan a budapesti állatorvosi főiskolához került tanársegédnek. Majd tanár lett a kassai gazdasági tanintézetben és ebben a minőségében helyezték Keszthelyre, ahol a gazdasági akadémia állattenyésztési osztályának vezetését vette át. 1904-ben 327