Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Dr. Krátky István Nagykanizsa megyei város polgármestere

átalakítani, amikor már állandóan 20—30 munkással dolgozott. Egyike a legnépszerűbb iparosoknak, aki a kézműipar lelkes harcosa és ezért a Nagykanizsai Ipartestület 1910-ben elnökévé választotta, mely tiszt ségét tíz éven át viselte. A politikai és közéletben mindenkor jelentős szerepet játszott és a legutolsó választás alkalmával fel is lépett képviselőnek. Mindenkor tagja volt a társadalmi egyesületeknek, de az utolsó esztendőben kissé elkedvetlenedett és visszavonult a közszerepléstől. A vármegye törvényhatósági bizottságának tagja és a városi képviselőtestületben 15 évig foglalt helyet. A Polgári Egyletnek, a Katolikus Legényegyletnek alelnöke volt, a nagykanizsai takarékpénztárnak igazgatósági tagja, sokáig volt a Nemzeti Bank nagykanizsai fiókjának váltó-revizora és a helyi sportegyesületek vezetőtagja. BAZSÓ LAJOS, kereskedő Sümegen született 1887-ben. Iskoláit szülővárosában végezte, szakképzettségét Tapolcán, illetve a budapesti technológián szerezte. Ezután ipari pályára lépett és mint rajzoló a budapesti Bárdi-féle autógyárban helyezkedett el, innen Győrbe került a Magyar Wagon és Autógyárhoz, ahol a karosszéria osztálynak volt a rajzolója, később vezetője. A forradalom kitörésekor szabadságoltatta magát és a sógorához ment Tapolcára kereskedő gyakornoknak, ahol másfél év alatt megtanulta a vas- és fűszerszakmát és 1920-ban Nagykanizsán önállósította magát. Üzlete szépen fejlődött, vevőköre egyre nagyobbodik, mert a környék gazdái is nála szerzik be szükségleteiket. Tagja a Baross Szövetség nagykanizsai csoportjának. Dr. VITÉZ CSILLAGH

Y GYÖRGY, a nagykanizsai kir. ügyészség elnöke Xyitrán született 1884-ben. Középiskoláit szülővárosában és Nagyszombaton, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. A világháború kitörésekor katonai szolgálatra vonult be és hosszú frontszolgálat után 1918-ban főhadnagyi rangban szerelt le. Tulajdonosa három Signum Laudisnak, az I. és III. osztályú vitézségi éremnek, a hadiéremnek és a Károly csapatkeresztnek. Dicsőséges haditettei elismeréseid a kormányzó vitézzé avatta. Pályáját a szenicei járásbíróságnál kezdte, Trencsénben folytatta, majd 1919 szeptember havában Nagykanizsára került, ahol 1921-ben királyi ügyész és később az ügyészség elnöke lett. 245