Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Nagykanizsa város utolsó tíz esztendeje

A vármegye törvényhatósági bizottsága tárgyalta a nagykanizsai városi tisztviselők illetményeiről szóló képviselőtestületi határozatot és az egész vonalon leszállította a közgyűlés által megszavazott fizetéseket azzal az indokolással, hogy a város polgármesterének nem lehet nagyobb fizetése, mint az alispánnak. Nagy ünnepe volt Nagykanizsa városának 1928 január 19-én, amikor Serédi Jusztinián, az újonnan kinevezett hercegprímás, aki Zala vármegye szülötte, Rómából hazajövet, keresztülutazott a városon. A prímást hozó vonat a reggeli órákban érkezett Nagykanizsára, ahová előző este József Ferenc főherceg is megérkezett. Ezrek és ezrek vonultak a pályaudvar elé, hogy üdvözöljék a magyar egyházfejedelmet. Gyömörey György főispán, Body Zoltán alispán társaságában lépett először az egyházfejedelem elé és meleg szavakkal üdvözölte őt akkor, amikor először magyar földre lép. Majd Csóthíj Géza murakereszturi apát a veszprémi egyházmegye és papság nevében, Nagy Lajos táblai tanácselnök a Foederátio Emericana nevében, Ferency Rudolf joghallgató pedig az ifjúság nevében fejezte ki hódolatát. A hercegprímás megköszönvén az üdvözléseket kivonult az előcsarnokban felállított emelvényhez és messzehallható hangon köszöntötte Nagykanizsa népét, melyet főpapi áldásában részesített. A Zalavármegyei Ipartestületek Szövetsége a budapesti Iposz égisze alatt 1928 február 26-án tartotta alakuló gyűlését Nagykanizsán, amelyen a zalaegerszegi kiküldöttek a szövetség székhelyéül a vármegye székhelyét Zalaegerszeget kívánták kijelölni. Hosszú és heves vita után a nagygyűlés Nagykanizsa mellett döntött és elnökké fíazsó Józsefet választotta meg. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés nagykanizsai fiókja 1928 március 5-én nagygyűlést tartott, amelyen hosszú és szenvedélyes Nagykanizsai Hősök szobra Zala vármegye feltámadása Trianon után 16 241