Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszegi járás

nemescsói TÖRÖK SÁNDOR, igazgató-tanító Nemesapátiban 1897-ben született. Középiskoláit Zalaegerszegen, tanítóképzőt Csáktornyán végezte. Utána nyomiban bevonult katoná­nak, a harctérre vezényelték és 1918 no­vemberben tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. Tanítói pályáját szülőfalujában kezdte mint másodtanító, majd atyja nyu­galomba vonulása után vezető tanítóvá vá­lasztották. 1929-ben igazgató-tanítóvá ne­vezték ki. Községében a tankötelesek lét­száma erősen emelkedik, ennek folytán szükségessé válik a harmadik tanerői állás megszervezése is. Az iskolaszék jegyzője, körzeti levente főoktató, a nemzeti munka védelmi szervezet körzeti vezetője. WAGNER GYULA, kántortanító Nagykorpádon született 1903-ban. Kö­zépiskoláit Kaposvárott, a tanítóképezdét Csurgón végezte. 1922-ben Somogyváron választották meg tanítóvá, ahol 1928-ig működött és 1929-ben Nemesapátiba került kántortanítónak. Az Iskolaszék jegyzője, a Hitelszövetkezet könyvelője, a községi fa­iskola kezelője és a Testnevelési Bizottság tagja. Somogyváron három és fél évig kör zeti leventefőoktató volt. Főként zeneiroda­lommal és zenével foglalkozik. ZSIGMOND JÓZSEF, plébános Bodorfán 1890-ben született. Középiskoláit Pápán és Veszprém­ben, a teológiát ugyancsak Veszprémben végezte. Ezután Gógánfán, Pápatesséren és Pápán működött mint káplán és 1928 óta Nemesapáti község plé­bánosa. Filiáléja Vöckönd és Alsóapáti községek. Ez a plébánia egyike a legrégib­beknek, mert a hagyományok szerint az Árpádházi királyok alatt már létezett. A pápai r. kat. Legényegyesületnek volt a szellemi vezetője. A község maga nincs kapcsolatban a határos apátsággal, az nem z?ti eredetű és csak az lehetséges, hogy esetleg valamelyik apát alapította, de erről hiteles feljegyzések nincsenek. Régi okle­velek szerint az egykori veszprémi püspö­köknek kedvenc tartózkodási helyük lehetett, mert még most is van olyan rész a határban, melyet szájhagyomány szerint kastélyhelynek nevez a lakosság. 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom