Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszegi járás

hold alakú aranylemez, melyet Koronczy Nándor igazgató-tanító talált a várrom között. Ugyancsak ö talált a rom közelében hat darab elefántfogat és egy agyardarabot, melyet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. A török hódoltság alatt a lakosság megszökött az adó elől, de a szigorú pasa visszahajtotta őket és akkor keletkezett a község a mai helyén. Gróf Festetich Kristóf életét 1746-ban egy terebélyes fa mentette meg a villámcsapástól, amire a földesúr kivágatta a fát és belőle a hegytetőn álló kápolna elé kifaragtatta Szent Kristóf szobrát, mely még ma is ott áll. Kisfaludy Sándor Kernend éposza című költeményében énekelte meg a községet. KORONCZY NÁNDOR, igazgatótanító Nagykanizsán született 1881 január 27-én. Középiskolát és tanítóképzőt Pécsett végzett és oklevelét 1899-ben nyerte el. Előbb Türjén és Györgyszálláson működött, míg 1907-ben Kemendolláron választották meg tanítónak, ahol 1929-ben nyerte el igazga tói kinevezését. Megalapítója és elnöke az Ifjúsági Egyesületnek. Az iskolánkívüli népművelés vezetője és a Leventeegyesület főoktatőja. Volt községi képviselőtestületi tag. Szaklapokban több pedagógiai cikke jelent meg. Kispáli FOGNER FERENC, gazdálkodó Tapolca községben született 1893 október 3-án. Középiskoláit ugyanott végezte. Ezután a szülei birtokán, majd a szigligeti uradalomban gazdálkodással foglalkozott. A világháború kitörésekor a 20. honvédgyalogezredhez vonult be, ahonnan az orosz harc térre vezényelték. Az összeomláskor számvevő altiszti rangban szerelt le. 1919-ben került a (Kiskutas) pusztakálócfai birtokra, amelyen azóta gazdálkodik. Tagja a törvényhatósági bizottságnak, községi képviselőtestületnek és Méhészegyesületnek, úgyszintén tagja volt a vármegyei gazdasági egyesületnek. A tapolcai vörös uralom megdöntésére alakult fegyveres osztagnak is tagja volt. 208