Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

tárkiigazító bizottság működése és mindaz a nehéz és komoly elhatározásokat igénylő munkásság, mely a vármegye újjáépítésének alapját képezte. Kezdeményezésére a balatonfüredi fürdőkápolna falába bronz reliefet és a sekrestyében erről szóló adománylevelet helyeztek el a kommün ideje alatt Balatonfüreden tartózkodó menekültek emlékére. 1922 március 2-án a kormányzó Zala vármegye főispánjává nevezte ki és 1923 január elején ezen állásától saját kérelmére felmentette, amikor is nyugalomba vonult. Azóta állandóan Budapesten él, de az év nagy részét balatonfüredi tuszkulánumában tölti. KOVÁCS KÁROLY, bankigazgató Pápán született 1887-ben. Középiskoláit szülővárosában végezte,, érettségit a zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskolában tett. 1909-ben a Zalaegerszegi Központi Takarékpénztárnál volt alkalmazásban, majd tíz esztendőn át a Vármegyei Takarékpénztár helyettes igazgatója volt. A háború alatt azonban 1914-től az összeomlásig frontszolgálatot teljesített az orosz és olasz harctereken. Kétszer megsebesült. Kitüntetései: nagyezüst, kisezüst, bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt és sebesülési érem. Mint tart. hadnagy szerelt le. 1924-ben az akkor alakult Vármegyei Bank és Takarékpénztár hívta meg vezető-igazgatónak, mely állásában ma is működik. A községi képviselőtestület tagja. Különböző lapokban számos közgazdasági cikke jelent meg. KOVÁTS FERENC, földbirtokos, a Zalaegerszegi Gazda Kör elnöke Zalaegerszegen 1902-ben született, ahol iskoláit is végezte. Atyja súlyos betegsége miatt már ifjúkorában átvette a családi birtok kezelését és 1923 óta teljesen önállóan vezeti. 1920-ban a hegyközség jegyzőjévé választotta, 1922-ben a Hitelszövetkezet igazgatósági tagja lett. 1927 óta levelező tagja a Mezőgazdasági Kamarának és elnöke lett a Katolikus Legényegyletnek. A Katolikus Népszövetség helyi csoportjának vezetője. Tagja volt a város képviselőtestületének is. A Zalaegerszegi Gazda Kört 1926-ban alapították és nyomban elnökévé választották. Czobor Mátyás polgármester támogatásával a város képviselőtestülete megszavazta a székház megépítéséhez szükséges házhelyet, melyet 1929. évi november hó 17-én felavattak. Az alapításkor 25 tagja volt a Gazdakörnek, a következő évben már 80 és 171