Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

A zalaegerszegi államrendőrség működése. írta: vitéz Molnár János

A zalaeçecszeçi áCCamcwdacség, működése 1885-ben rendezett tanácsú város, megyeszékhely lett Zalaegerszeg. Fejlődésnek indult az addig keskenyen elnyúló, alig néhány utcával rendelkező falu, templomok, középületek építésével, iskolák betelepítésével új városrészek alakultak és ezt a rohamos fejlődést törte derékba a vasút-kultúia rossz értelmezése, mikor a Délivasútat a várostól hét kilométerre fekvő Zalaszentivánon vezették keresztül s évtizedes munka, majd a gyászos trianoni békeszerződés kellett Zalaegerszegi államrendőrségi palota hozzá, hogy a megakasztott fejlődés új erőre kapjon. A szerencsétlen békeszerződés, mely Nagykanizsát, a megye legnagyobb városát vidékétől megfosztotta, Zalaegerszegnek biztosította a fejlődést, amiről az utolsó nyolc évben felépült négyszáz új ház és harmincegy újonnan nyitott utca tesz tanúbizonyságot. A város és a rendőrség fejlődése együtt halad. A nagyközségben rendőri szolgálatot teljesítő hajdúk leteszik a bárdot, tenyérnyi széles karddal felszerelt rendőrök veszik át a szolgálatot a rendőrkapitány vezetése mellett, kinek még évtizedeken keresztül az első írnok volt állandó helyettese. Nagy Ferenc rendőrkapitány szervezi meg a városi rendőrséget. akit egymásután köveinek Gaál, Csesztericz, Ságy Lajos, Zilahy István rendőrkapitányok, míg az egyes változások közötti hol rövidebb. hol hosszabb időben a város által megbízott tisztviselő látja el a rendőrkapitányi teendőket. 1912-ben a fővárosi rendőrség hatásának jótékony szele járja át az országot. Reformokat hoz, átszervezés alá kerül a zalaegerszegi ka131