Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg város utolsó tíz esztendeje. írta: Dr. Pesthy Pál

már tervszerűséget nyert és megjelent a városának, az otthonának helyzetét megfeszített energiával, izmos áldozatkészséggel emelni akaró zalaegerszegi polgár pozitív alakja. Nem tagadható, hogy Zalaegerszeg városára előny származott ahhól a rettenetes csapásból is, amikor a török birtokában, vagy hódoltságban tartotta országunk túlnyomó részét. Amíg az alföldi falvak A zalaegerszegi városháza elpusztultak s a virágzó élet helyén emberelhagyta kietlen pusztasá gok keletkeztek még a gyümölcsös Dunántúlon is, Zalaegerszeg jelentősége annál inkább emelkedett, mennél közelebb jutott hozzá a hódoltsági terület. Az egyre szűkebbre szoruló gyűrűben a menekülők csapatostól kerestek itt biztonságot. A végvárba idemenekült KapornakPályaudvar Zalaegerszegen íól a hivatalos vármegye is s így lett a lakosságában megszaporodott Zalaegerszeg a megye székhelye. Trianon, a második Mohács után viszont ú j gazdasági hinterlandot kapott ez a város, gazdasági gócpont lett s míg például Nagykanizsa a trianoni határvonal következtében olyan vérveszteséget szenvedett, amely visszanyomta a fejlődésben, Zalaegerszegen új perspektívák nyíltak meg s a városra rásütött a 115