Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalavármegyei gazdasági egyesület. Irta: Vida János egyesületi titkár

irányban fejti ki jelenleg is működését, amelynek végcélja az, liogy az egyesület kebelében gyűjtse össze a vármegye minden egyes gaz­dáját, hogy így egyesült erővel vigyék előbbre a vármegye mezőgaz­daságát és a vármegye mezőgazdaságának és gazdáinak érdekei meg­védésében előljárjon. Az egyesület elnökségét a vesztett háború, a forradalmak nyomán járó erkölcsi és anyagi veszteségekből származó bajok nehéz feladat elé állították. Szinte újra kellett az egyesületet megszerveznie a vál­tozott viszonyok hatása folytán, azonban a gazdatársadalom hazafias, erkölcsös gondolkodásának következtében ez mihamar sikerült is és az egyesület tagjai sorába a gazdatársadalom minden rétegéből szá­mosan iratkoztak be, hogy a vármegye mezőgazdaságának új életre támasztásában résztvegyenek. így sikerülhetett csak az, hogy az anya­gilag is megroppant egyesület hamarosan a régi lendülettel folytat­hatta működését, bár szűk anyagi viszonyok közt, mert a mezőgazda­sági célok megvalósítására lakarítgatott mintegy 150.000 aranykorona készpénzét hadikölcsönökre adta, megmaradt s az adminisztratív ki­adásokra tartalékolt többi készpénze takarékbetétekben volt s így devalválódott, a kormány, illetve a törvényhozás által biztosított évi 7000 aranykorona állami hozzájárulási segély folyósítása pedig be­szünt. Tehát így tisztán a tagdíjak emelésével tette lehetővé további működését. Szűk, nehéz viszonyok közt kezdetben csendben, de mihamar a nyilvánosság előtt is fényesen igazolta az egyesület a vármegye mező­gazdasági életében nélkülözhetetlen voltát. Az egyesület által alapított tejszövelkezetek szövetsége megszűnt és csak kevés szövetkezet kelt életre a háború után, mint pl. a söjtöri, türjei stb. Hogy a tejtermelés fokozlassék és a tejértékesítés lehetővé tétessék, keltette úi életre hat körzetben a fejelést ellenőrző körzete­ket, amelyekből alakult a Zalavármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egye­riil( 1, ugyancsak az egyesület elnöke: dr. Taránvi Ferenc elnöklete alatt. A vármegye mezőgazdaságának a háború és forradalmak utáni sikeres feltámasztását mi sem igazolja jobban, mint az egyesületnek a Faluszövetséggel 1925. évben rendezett zalaegerszegi kiállításán látottak, amelvek a vármegye fejlett mezőgazdasági kultúráját hir­dették. A gazdaköröket új életre keltette és ezek száma ma 22. Igaz ugyan, hogy a gazdatársadalom mai nyomasztó helyzete miatt ezek, miként az egyesület maga sem fejtheti, illetve nem valósíthatja meg kitűzött céljait, de a munka halad e tekintetben. Járási gazdagyűlése­ket rendez a Mezőgazdasági Kamarával karöltve, állattenyésztési díja­zásokat a vármegye különböző részein azzal a célzattal, hogy ezen díjazások serkentőleg és oktatólag hassanak különösen a kistenvész­tőkre az okszerű állattenyésztés terén. A kisgazdatársadalom mezőgazdasági kultúrája emelése és ügyes­bajos dolgainak békés úton való elintézése céljából az egyesület az országban az első volt, melv a hét minden péntekjét a kisgazdák részére tmácsnapnak mondta ki, amikor is az eavesület tisztviselői — oki. gazdák — a kisgazdák rendelkezésére állanak, tekintet nélkül arra, tagjai-e az egyesületnek, vagy sem. Hogy mily fontosak ezek a 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom