Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

nem vállalhatja. Muracsányból a jegyző elmenekült, a segédjegyzőt félholtra verték. Jelenti még a főszolgabíró, hogy a lakosság a katonákat és a csendőröket megdobálja és nemcsak a zöld káder, hanem a horvát katonaság is betörésre készül. Alsódomborúról a szolgabíró jelenti, hogy Légrádról a kar> hatalom ugyancsak megszökött, a lakosság fejvesztetten menekül. A főispán azonnal bejelenti az esetet a hadügyminiszternek, onnan azt válaszolják neki, miután megbízható katonaság rendelkezésre nem áll, segítséget nem adhatnak, igyekezzék a vármegye a rendet saját erejéből fenntartani. Eitner Zsigmond országgyűlési képviselő telefonálja az alispánnak. hogy Sümegen a cseh katonaság felrobbantotta a lőszerkészletet és elvonult. Alispán utasítja a sümegi szolgabírót, hogy az otthon levő fegyverfogható emberekből alakítsa meg a polgárőrséget és felkéri Eitner képviselőt, hogy annak irányítását vállalja. Dr. Hamburger Jenő Nagykanizsáról telefonon közli az alispánnal, hogy a Nemzeti Tanács őt a vármegye területére népbiztossá nevezte ki. A közigazgatás működését nem érinti egyelőre, csak a leszerelés és a hazatérő csapatok érdekében szükséges teendők ellátását szervezi és ellenőrzi. November 3-án Gájássy főszolgabíró jelenti, hogy a murakirálvi és muracsányi jegyzőkre rálőttek. Feigl főhadnagy, a perlaki karhatalom parancsnoka jelenti, hogy a zendülés olyan nagy, hogy embereivel azt elnyomni nem tudja és egy zászlóalj megerősítést kér. Ha ezt nem kapja meg, kénytelen a járást kiüríteni. Tihanyi ezredes Csáktornyáról felhívja telefonon Feigl főhadna gyot Perlakon és kijelenti neki, hogy 150 tagú huszársága elegendő a rend fenntartására, erősítést nem kaphat és a kiürítéstől tartózkodjék. November 3-án a tapolcai főszolgabíró jelenti, hogy a 100 főnyi polgárőrséget megalakította. A perlaki főszolgabíró jelenti, hogy a katonaság eltávozott, a közhivatalok Perlakot elhagyták, a helyzet tarthatatlan. Alsólendváról is zendülés híre érkezett, melynek elfojtásához katonaságra volna szükség. Sürgős segítséget kérnek. Az alispán utasítja Darvas őrnagyot, a nagykanizsai karhatalom parancsnokát, hogy a murakeresztúri Murahidat feltétlenül őriztesse, mert annak védelme elsőrendű nemzeti érdek és ha erre a célra legénysége nincs, úgy állíttasson oda felfegyverzett tiszteket. A zalaegerszegi vasúti állomásfőnök közli telefonon, hogy Alsólendváról menekültek érkeztek az állomásra, mert a csőcselék ott fosztogat és a csendőrséget lefegyverezte. Az alispán a zalaegerszegi 6. honvédhuszárezredhez fordult, hogy az küldjön karhatalmat Alsólendvára, azonban kérését az ezredes megtagadta. A varasdi hídfő őrsége segítséget kér, mivel Varasd felől tüntető menet közeledik a híd felé zászlókkal és a hídőrség azt az értesülést szerezte, hogy a horvátok be akarnak törni a Muraközbe. Délután jelentette a csáktornyai főbíró, hogy a karhatalomra már nincsen szükség, mert a varasdi hídon átjönni szándékozókat a katonaság szétverte. A következő napokban bekövetkezett az egyes hivatalok áthelyezése, mert a községeket egymás után evakuálni kellett. Gájássy Lajos főszolgabíró jelenti Letenvéről, hogy kénytelen volt Perlakról Hódos 10