Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

A zalamegyei balatoni fürdők

István idején Csopak a veszprémi apácáké volt. A kis község mint kiránduló- és fürdőhely az utóbbi évek alatt erős fejlődésnek indult, kitűnő boráról pedig általánosan ismert. Gyulakeszi. A tetőn romokban heverő várat 1255-ben kezdték építeni. 1669-ig a Rátóti Gyulafy család kezén volt. Ekkor szerezte meg tőlük Esterházy Pál. Ma Esterházy Pál herceg tulajdona. Csobánc kétszáz esztendeje még érdekes kis sziklavár volt. Ekkor történt 1707-ben, hogy Rabutin császári vezér a vár alatt vonult el hadseregével. A várat 30 hajdú védelmezte. Ide menekültek a környékbeli nemesség, asszonyok és gyermekek. A vonuló seregre rálőttek a várból. Ezrével támadtak erre neki a németek. Csodálatraméltó küzdelem következett. A középkor fegyvereivel küzdő várbeliek a jól felszerelt és tekintélyes hadsereggel szemben vitézül megállották a helyüket. Mikor a csepp védőrség lankadni kezdett, a hőslelkű zalai asszonyok is munkához láttak. Forróvíz. szikladarab volt a fegyverük. Az ostromló tábornokot lelőtték, a nagy császári sereg pedig jelentékeny veszteséggel szégyenszemre megszaladt. Hévízgyógyfürdő. Keszthelytől északnyugati irányban 5 km. távolságra, Hévízszentandrás község határában, ezzel a községgel összeépülve, fák koszorúzta és házakkal tarkázott domboktól körülvett kies völgyben fekszik, Csonkamagyarország egyik leglátogatottabb gyógyfürdője. Hatalmas melegvizű gyógytava 40 m. mély, átlagos hőmérséklete 31 fok. • , • ' Hévizszentandrás. Héviztótól északnyugatra, a fürdőpark folytatását képező enyhén emelkedő domboldalon fekszik. A környék bővelkedik kies fekvésű, romantikus kirándulóhelyekben. A Kisfaludy Sándor által megénekelt Rezi és Tátikavár, Sümegvára, a sümegi és keszthelyi múzeum, a Zsid melletti erdőben Pálos kolostor romjai, a zalaszántói, zsidi, keszthelyi templomok, a Mogentiana római vár. A szelíden emelkedő, erdős, részben házikókkal tarkázott dombvidék jó levegőjével kellemes nyaralóhellyé teszi a községet. Keszthely. Az egyedüli hely a Balatonparton, melynek városias a külseje. Keszthelyhez, mely a Festetics hercegi család hitbizományi birtokok központja, sok érdekes esemény fűződik. 1019-ben Kestel; 1055-ben Kastelic, 1075 ben Kesztelc. 1114-ben pedig Keszteley néven szerepel a régi okmányokban. Az 1567. és 1602. országgyűlések országos végvárrá tették. A városban folytak le a nagy Festetics György által Keszthelyen meghonosított helikoni ünnepélyek, melyeken az ország akkori leghíresebb írói: Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, dukai Takách Judit is résztvettek. Keszthely hazánk sok jeles férfiának szülőhelye. Itt született Fejér György kiváló történetíró, Nagy Ignác, a magyar elbeszélő- és drámairodalom egyik kiválósága, Vaszarv Kolos elhúnyt hercegprímás és Goldmark Károly hírneves zeneköltő, a város határában levő Újmajorpuszlán pedig Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia. Kisörs. A nagy Badacsony-hegyet egy völgy választja el a remek kilátást nyújtó hegylánctól, mely egész a Balaton partjáig lenyúlik. A szőlőhegyen túl elrejtett völgyben találhatók meg a salföldi kolostorromok. Legépebb még a templom. Pálos kolostor volt itt és a XVIII. század elején pusztult el. 105