Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Sümegi járás

.. Czrni Vrh. Mars, mely a katonazenekarok állandó műsordarabja. Egyéb szerzeményei különböző zeneművészeti lapokban jelentek meg. Szlavóniai tartózkodása idején magyar dalárdát szervezett és az iskola­épületben szabad Lveeiimot létesített, amelynek keretében havonként műsoros előadásokat rendezett: Rendes tagja a kaposvári Berzsenyi Társaságnak. Húszéves lia, aki most szolgálja önkéntesi esztendejét, ugyancsak zeneművészettel és zeneszerzéssel foglalkozik. A Zalamegyei Dalosszövetség ódapályázatán első díjat nyert. KISS SÁNDOR, p. ü. iőszemlész, szakaszparancsnok Vereben született 1882-ben. Középisko­láit és a tanítóképzőt Budapesten végezte el, majd a pénzügyőrség szolgálatába lépett. Pályáját Budapesten kezdte meg, majd Nyíregyházán, Nyitrán, Székesfehérvárott, Szolnokon, Balatonfüreden teljesített szol­gálatot és 1929-ben a sümegi pénzügyőri szakasz parancsnokává nevezték ki. Hatás­köre alá tartozik Sümeg és az egész sümegi járás összes jövedéki felügyelet alatt álló vállalatainak és magánosainak ellenőr­zése. néhai Dr. LUKONICH GÁBOR, kórházi igazgató főorvos Sümegen született 1853 április 8-án. Középiskoláit Győrben, az egyetemet Budapesten végezte. Diplomája elnyerése után Sümegen telepedett le mint gyakorlóorvos, ahol ha­marosan nagy népszerűségre tett szert. Pár év múlva járási tisztiorvossá választották meg és később vármegyei tb. főorvossá nevezték ki. Évtizedeken át vezető férfia volt városának és annak minden ügyét tel­jes odaadással szolgálta. Vezetőférfia volt a sümegi óvó- és elemiiskolák államosításá­nak és lelkes harcosa a reáliskola nyolc osztályúvá való fejlesztésének. Elnöke az iskola gondnokságának, a Kisfaludy-Kaszi­nónak az ének- és zeneegyesületnek és veze­töje egyéb társadalmi egyesületeknek. Mint orvos nemcsak a beteg testeket, hanem a beteg lelkeket is gyógyí­totta, a város és a járás szegény betegeit ingyen gyógykezelte és a spanyol-járvány idején a gyilkos kór hivatása teljesítése közben ölte meg 1922 február havában. Halálát az egész város mélyen meggyá­szolta és saját halottjának tekintette, a temetőben díszsírhelyen a saját költségén helyezte örök nvugalomra. A sümegi kaszinó meg­festtette arcképét és díszközgyűlés keretében ünnepélyesen lep­lezte le. 407

Next

/
Oldalképek
Tartalom