Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

emeletes épület és 25 kilométernyi országút. Ifjabb korában aktív sport-tevékenységet fejtett ki. 1893-ban úszóversenyt nyert, majd ő lett a nyertese a Dunán a vác—budapesti távúszásnak. A Balaton átúszásánál harmadik lett. Zeneirodalommal is foglalkozott, néhány hegedűkoncertet és önálló szimfóniát, továbbá magyar dalokat komponált, melyek közül több nagyon népszerű lett. A vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, a zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör alapítója és 1904 óta alelnöke, az ének- és zenekar karmestere. SANITS SÁNDOR, m. kir. postaíőfelügyelő Zalaegerszegen született 1880-ban, ahol középiskoláit is végezte. A budapesti postatisztképző tanfolyam elvégzése után Csáktornyán, Szekszárdon és Budapesten teljesített szolgálatot és 1923-ban nevezték ki a zalaegerszegi postahivatal vezetőjévé. A háború alatt a tábori pos* tánál működött hivatalfőnöki minőségben, majd főhadnagyi rangban csapatszolgálatot teljesített. Működése alatt a zalaegerszegi posta teljesítőképességét emelte és előterjesztésére a kereskedelmi miniszter tervbe vette a telefon-központ modern átalakítását, miáltal életbe lesz léptethető az éjjel-nappali telefonszolgálat. A róm. kath. hitközség gondnoka és tagja az előkelő társadalmi egyesületeknek. SIPOSS DEZSŐ, kőfaragómester Zalaegerszegen született 1878-bari. Középiskoláit Budapesten végezte. Eredetileg az asztalosipart tanulta és már 19 éves korában vezetője volt Budapesten egy nagy bútorgyárnak. Ezen állását azért hagyta el, hogy szakmájában teljesen kiképezze magát és megfordult Bécsben, Berlinben, Münchenben, Kölnben és Párisban. 1892-ben Párisból folyamodott állami ösztöndíjért, amit a soproni kamara felterjesztésére a kereskedelmi miniszter neki ítélt. Akkor Londonba ment, onnan pedig Amerikába. Clevelandban megnősült és Chikágóban letelepedett. 1910-ben szülei kívánsága folytán hat és féléves amerikai tartózkodás után visszajött Magyarországra és letelepedett Zalaegerszegen. Nemsokára átvette atyja üzemét és látta, hogy a vállalat kőfaragó üzem nélkül nem életképes, mire 32 éves korában beállott kőfaragó tanoncnak és megtanulta az ipart. Két év alatt felszabadult, utána két évig mint segéd dolgozott s 1920 tavaszán kitűnő sikerrel tette le a mesteri vizsgát. A kommün alatt két ízben letartóztatták a vörösök hazafias magatartása miatt. A forradalmak után Czobor Mátyás polgármester panaszkodott neki, hogy a város háztartása felborult és nem tudják fizetni a tisztviselőket, mire 80.000 korona kamatmentes kölcsönt bocsátott szülővárosa rendelkezésére. Rendkívüli jótékonyságát a szűkölködők hálásan emlegetik. 1912 óta tagja a városi képviselőtestületnek, 1916 óta a vármegye törvényhatósági bizottságának. Elnöke a Katolikus Körnek, pénztárosa a katolikus hitközségnek, alapító tagja a Törekvés Sportegyletnek, felügyelő bizottsági tagja a Vármegyei Takarékpénztárnak, igazgatósági tagja a Zalamegyei Újság részvénytársaságnak, alapító tagja a MOVE-nak, a Gazdakörnek és tagja a soproni ipartanácsnak. 184