Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa a szabadságharcban, írta Barbarits Lajos

elengedéséért, de Knezevics 478. szám alatt írott levele kurtán értesíti a várost, hogy a büntetést el nem engedik, ellenben ha azt a város 6 nap alatt be nem fizeti, akkor a következő 14 napon belül 30,000 forintot fognak a városon behajtani. A város, amelynek minden anyagi erejét, pénzét és élelmét felélte a folytonos tömeges katonatartás, deputációban elment még Nugent elébe is, hogy őt engedékenységre bírja.

1) Minden könyörgés hiába volt. Nagykanizsának a 20,000 forintot meg kellett fizetnie. Annyit Ígértek meg csupán a későbbi esztendők ez ügyben járt küldöttségeinek, (még 1862-ben is járt ilyen küldöttség Bécsben és Budán) hogy be fogják számítani a sarcot a Jellasich-féle károkkal és szolgáltatásokkal együtt a város adójába. Zalamegye ezzel az újabb megszállással teljesen osztrák uralom alá került és megkezdődött a bosszúállás müve. Kanizsát július közepétől elözönlötték és teljesen felélték az egymásután érkező császári csapatok, melyeknek zöme csak augusztus vége felé vonult tovább Knezevits egész seregével Tapolca felé. OSZTRÁK URALOM ALATT Nagykanizsán Kulmer őrnagy, az itteni határ-zászlóalj parancsnoka hajtotta végre Knezevics dandárparancsnoknak Keszthelyen kelt parancsait. Az őrnagy 571. sz. parancsára Sandveber József, Bernáth Márkus, Davidovits György, Háry István tanácsosok, Tóth Lajos főjegyző, Wlassics Eduárd jegyző, Kaan Károly, Brunner József és Rozenberger Izrael századossági tagok négy napon át szedték össze a magyar bankót és azt átadták Stengel őrnagynak, a város katonai parancsnokának.

2) Az első négy nap 22,792 frt. 45 kr. Kossuth-bankót eredményezett.

3) Az augusztus 13-iki országos vásár alkalmával fellázadt a kanizsai piacon a nagyszámban besereglett falusi nép a Kossuth-bankók miatt, sehogyan sem tudva beletörődni azok érvénytelenségébe. Kulmer ugyanis járőröket rendelt ki a vásárba, melyek akárkinél magyar pénzt láttak, azt elkobozták, tulajdonosaikat pedig bekísérték. A többezer főnyi vásáros tömeg erre felzendült, nagy verekedés, csete-paté támadt. A helyzet egy-kettőre olyan komolyra fordult hogy Kulmer jobbnak látta sürgősen kihirdettetni, hogy magánforgalomban mindenki mindenféle pénzt elfogadhat. Ezután a vásár nyugodtan folyt tovább.

4) A Kossuthbankók összeszedését ettől az incidenstől függetlenül is folytatták tovább, úgy hogy egy szeptemberi vasárnapon többszázezer forint értéket képviselő bankót éget tek el nyilvánosan.

5) Sok kanizsai polgár lett koldusszegény ezen a vasárnapon. Az elfogatások napirenden voltak. Kit a szabadságharcban való bárminő részvétel, kit elejtett szavak, besúgás, kit be nem szolgáltatott Kossuth-bankó vagy fegyver miatt hurcoltak meg a kétfejű sasos önkény martalócai. Fegyvert sem volt szabad tartania semmiféle címen a polgárságnak. Karácsony táján Bvrits rendeletére a polgárságnál található mindenféle fegyvert összeszedtek és az egészet Zalaegerszegre szállították.

6) A hivatalok tehetetlenek voltak az erőszakkal szemben és ahol csak tudtak, szabotáltak. A haditörvényszék pedig munkában volt pihenés nélkül. 1849. 109. századossági jkv. 2) 1849. 559. v. kgy. jkv. 8) 1849. 600. v. kgy. jkv. 4) 1850. 311. v. kgy. jkv. s) Cser József feljegyzései. «) 1849. 843. v. kgy. jkv. — 60 —