Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa a szabadságharcban, írta Barbarits Lajos

vezetése alatt Letenyénél állott. Nagykanizsa pedig teljesen katonaság nélkül maradt. Városi őrséget verbuváltak mem nemzetőr becsületes lakosokból«, a kik éjjel is szolgálatot tartottak. A megyei bizottmány utasította Nagykanizsát, hogy m haza védelmére 40 önkénytest«, állítson és ezeknek ruházatra és »kézi­pénzük összesen 1040 forintot fizessen. A város a katonákat ki is állította, csak pénze nem volt, miért is az 1040 forintot a tanácsosok szedték össze utcánként a lakosságtól. 1) Az áldozatkészség igen nagy volt. »A századosság felhatalmazta a kir. biztos által kinevezett állandó bizottmányt, hogy a haza megmentésére szük­séges rendeleteket tehessen, a szükséges költségeket a városi pénztárból, sőt ha kell, kölcsönképen is utalhassa, felvehesse.«' 2') A kanizsai nemzetőrök, mikor Perczel hadai hidat verve átkeltek a Murán, hídőrségnek maradtak vissza és ők szállították időnként hátra a fogoly-transz­portokat. 3) Nagykanizsán ekkor csak a foglyok és sebesültek forgalma jelezte a háborút. A barátok zárdájának 15 szobáját kórháznak alakították át. Perczel Mórnak a Mura mentén a téli hidegben küzdő serege részére egy december 20-án kelt nyugta szerint »555 pár fejér ruha neműeket, mégis 24 gatyát és 15 ingek adtak át, amit Nagy- és Kiskanizsán gyűjtöttek össze a lakosság körében. 4) December végén Kossuth és Csány felhívására Kanizsa körül is megalakult egy 5000 főnyi mozgó nemzetőrség (guerilla-csapat) a horvát határ fenyegetésére. Mikor a szerb felkelés Windischgrätz seregeinek oltalma alatt mégegyszer erőre kapott, Kanizsát is újra megszállták a horvát csapatok, melyek ez alkalom­mal is a berekben ütötték fel ágyúkkal jól felszerelt táborukat. Az idősebb Nugent tábornagy és Burits császári tábornok indultak meg 6000 főnyi sereggel Kanizsa ellen. Alig érkezett meg 1849. január 13-ára a szállást, császárhűséget és feltétlen engedelmességet követelő értesítés Nugenttól, a Kani­zsán található összes katonaság Palocsay vezetésével nyomban kivonult a városból és útnak indult Kaposvár felé. Burits január 15-én már Kanizsán adta ki rendeletét, mely szerint »Kanizsa város lakossága 48 óra alatt 20,000 forintot húszas pénzben a tábori pénztárba bank­jegyekért fizessen be, ellenkező esetben büntetésül a Város 20,000 ezüst forintot bank­jegyekben lészen köteles befizetni«. A város a vagyonosabb polgáraitól szedte össze a megfelelő mennyiségű ezüstpénzt a váltó-forintokra való kényszerű kicserélés végett. 5) Nugent és Burits csapatai a Dahlen altábornagy vezetése alatt álló Dráván­túli csapatok csatlakozásával 9000 (Cser József szerint 13,000) főre szaporodtak. 6) Ennyi katonaság nyüzsgött Kanizsán, a felsőtemplom tornyára és a városháza erkélyére pedig felkerült a fekete-sárga lobogó. Január 19-én Burits generális kiadta a kanizsai városi tanácsnak Kossuth Lajos és felesége, Meszlényi Terézia körözőleveiét és elfogató parancsát. Burits János generális rövidesen a soproni kerület (melybe Zalával együtt kilenc vármegye tartozott) katonai parancsnoka lett és Sopronba tette székhelyét. 1848. 188. századossági és 741. v. kgy. jkv. 2) 1848. 193. századossági jkv. 3) 1848. 743. v. kgy. jkv. *) 1848. 812. v. kgy. jkv. 6) 1849. 19. sz. v. kgy. jkv. •) Gelich: Magyar­ország függ. harc. II. kötet. - 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom