Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa a szabadságharcban, írta Barbarits Lajos

hogy Vidos József Kanizsa köré összevont csapatokkal néhány napon belül megtámadja Nugent-ékat.

1) Több sem kellett a végsőkig türelmetlen kanizsaiaknak. Október 4-én, Vidos négyfelöl elhelyezkedett csapataiba vetett bizalommal, maguk a kanizsaiak kezdték meg a támadást. Ahol érték, megtámadták és lefegyverezték a korcsmákban, utcákon őgyelgő horvát katonákat, a Koronában 5 tisztet, azonkívül sok közkatonát elfogtak. Amikor látták, hogy támadásukra Vidos csapatai nem mutatnak semmi szándékot a beavatkozásra, lovasfutárt küldtek ki Palinba, hogy sürgesse a Kanizsa körül álló nemzetőr-seregek megmozdulását. A zalai nemzetőrség 600 főnyi csapata erre nekirontott a Kiskanizsa végében és a városig húzódó kis erdőben összekötőnek hagyott horvátokra akik pillanatok alatt szétfutottak a szélrózsa minden irányában. A vasiak ugyanekkor a zsidótemető felé :ndultak támadásra, de Nungent tanácsosabbnak látta ellenállás nélkül visszavonulni egészen Légrádig a »magiarski becari« (nemzetőrök) elől. A Kanizsa köré támadásra gyülekezett nemzetőr-seregeknek ilyenformán nem maradt egyéb dolguk, minthogy bevonultak Kanizsára, átvették a barátok klastromának folyosóin felhalmozott élelmiszerekből, 2 ágyúból, temérdek fegyverből, ruhából álló zsákmányt sa 113 foglyot, majd 81 horvát halottat elföldeltek. A kanizsaiaknak nem is volt halottjuk.

2) Néhány nap múlva Grácból megszökött 104 Sándor-huszár és hazajött Kanizsára, hogy ők is a magyar hazáért harcolhassanak. Itt lelkes ünnepléssel fogadták a derék vitézeket, kik később Perczel seregében tüntették ki magukat. A numerusokat járó tanácsosok első szóra kapták minden házban a huszárok lovai részére kirótt 2—2 porció szénát és szíves örömmel maga vitte azt mindenki a városgazda pajtájába.

3) A kanizsaiak megörültek a rendes sorkatonaságnak, kik még hozzá huszárok is voltak és semmi áron nem akarták őket a városból tovább engedni. Minthogy azonban a Sándor-huszárokat Nagykanizsán visszatartani nem lehetett, »egy pár zászló al magyar katonaságok kért a város a hadvezetőségtől. Az október 7-iki megyegyűlés a Vidos nemzetőreinek elszéledésével megüresedett Nagykanizsára az önkéntes sereg őrnagyát, Gyika Jenőtés Csuzy Pál, Deák Lajos, Csillagh László és Inkey Kázmér századosok seregeit küldte a városparancsnok, Palocsay őrnagy rendelkezése alá.

4) NAGYKANIZSA HARMADIK MEGSZÁLLÁSA A Muraköz megtisztítására indult Perczel Mór tábornok simontornyai győzelmes csatája után, 3000 katonájával és 12 ágyúval október 16-án vonult be Nagykanizsára. Itt a zalai önkéntes nemzetőr-zászlóalj (a későbbi 47. zalai zászlóalj) is csatlakozott seregeihez, hogy pár nap múlva valamennyien Letenyére induljanak. Velük ment Babóchay százados vezetésével a kanizsai őrség is. A horvátok és a császári seregek egy része ekkor Kotorinál, más részük Nugent ') 1848. 2074. megyei kgy. jkv. 2) 1848. 195. századossági jkv. 8) 1848. 192. századossagi jkv. «) 1848. okt. 7. megyei jkv. - 55