Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A hűbériség kora, írta Barbarits Lajos

miatt van pörben a város és az uradalom. Bécsben IValíner Antal, Budán Bors József a város ágensei.

1) A mészár székjpör is ebbe az időbe esik. A város nagynehezen kiverekedte magának a jogot, hogy Kiskanizsán, amely akkor már közel félezer házból állott, egy második mészárszéket állíthatott fel. Az uradaJom ebben monopóliumának flagráns megsértését látva, az új mészárszéket bezáratta. Nagykanizsa ezért perbe fogta az uradalmat. A per rövid volt : mindjárt első fokon, a megye elrendelte a kanizsaiak részére engedélyezett új mészárszék kin vitását.

2) Egészen új korszak kezdődött a város és uradalom közötti örökös pörlekedésben, amikor >>tettes Chernelházi Ghernel Ignác Zalamegyei táblabíró« foglalta el az uradalom ügyészi székét.

3) Ettől fogva a vitás ügyeket legtöbbször békés megegyezéssel ki tudták küszöbölni és 1845-ben már a város tisztújító közgyűlésének jegyzőkönyve örömmel regisztrálja, hogy béke lett úrrá a város és az uradalom között. Chernel Ignácon kívül nagy érdeme volt ebben nemzetes Ritter András uradalmi tiszttartónak és »Tettes, Ntes és Vitézlő« Sümeghy Ferencnek, a kapornaki járás (melynek székhelye volt Nagy-Kanizsa) főszolgabírájának. Régebben alig mertek kéréssel fordulni a városiak az uradalomhoz, mert legjobb esetben is mellőzés volt instanciáik sorsa. Ezidőtájt azonban nagyon megváltozott e téren is a helyzet. Batthyány Fülöp, ahol csak tudta, szívesen tett a város érdekeiért. 1840-ben nem csekély áldozattal megszerezte magának a piacteret elcsúfító házakat, lebontatta azokat s így a piacot egy nagy, szabad, szép térré változtatta. A színészek az uradalmi mázsaház termét kapták meg, ha Kanizsára jöttek, játék-terem céljaira.

4) A herceg kedvenc terve volt, hogy állandó színházat sze rezzen Kanizsának. Ezért »... a hcmi nyelv és Nemzetiség előhaladása eszközlésére segédkezet nyújtva, a N.-Kanizsán alakittandó állandó színész társaság segdtéséhez járulni kívánván, e célra a létre hozataltól számítva szabad tetszéséig évenként 100 pp forintokat ajánl s abban is megegyezését jelenti : hogy vagy az Uradalmi Mázsáló ház Urodalma részéről Színháznak alakítva, vagy a helyett más alkalmatos épület bizonyos feltételek alatt a Színész társaság által használtathassék«. .

5) Batthyány Fülöp jó uraság volt, mindenben megértette és lehetőleg elő is segítette a kanizsaiak törekvéseit. Amikor a város 1847-ben többszáz forint költséggel bővítette a temetőjét, a »jó herceg« ahhoz is adott 250 forintot. A kanizsai »nőnevelő intézet« tanítójának csak a fizetéséhez 100 forinttal járult hozzá.

6) A 48-as idők előszeleként 1847-ben a dézsma megváltásáért fordultak a kanizsaiak hercegükhöz. »A Városi érdemes Századosság belátva azt, hogy az földmívelés és ipar előmozdittása leginkább a dézsmának megváltása által mozdíttatik elől, szeme előtt tartva továbbá azon sok oldalú nehézségeket, melyek a dézsmának természetbeni szedésével összekötve vannak, az összegyűlt Nagy- és Kis- Kanizsai Lakosok álltalános köz óhajtása következtében Ö Hertzegsége az eránt rendeltetik megkéretni, hogy ki tudván a T. Urodalmi Tisztségtől 10 esztendők folytán a dézsmából bejött tiszta jövedelmet, közép számittása szerént egy évre eső dézsma váltási díjt kegyesen határozzon *) 1839. 345. és 552. v. jkv. 2) 1840. 819. v. jkv. 3) 1845. 1. v. jkv. *) 1840. 890. v. jkv. 5) 1841. 404. kgy. jkv. 6) 1847. 47., 48. századossági jkv. - 42 -