Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Irodalom és művészetek Nagykanizsán, írta Barbarits Ijajos

Ellenség kezében (vígjáték), Karbunkulus (regény), Zalai Kiónika I—V. füzet. Több érdekes történelmi tanulmánya látott napvilágot Neusiedler Jenő ipartestületi jegyzőnek. A legnagyobb irodalmi siker, aminek világraszóló híre Nagykanizsához fűződik, a sport-irodalom teréről való. Az 1928-as amszterdami olimpiászon ugyanis a Nagykanizsáról Budapestre került, de családi és baráti nexusainál fogva ma is kanizsai dr. Mező Ferenc tanár lett a szellemi olimpiász világbajnoka. Az oli-npiászok története c. munkájával. * * * Az irodalomhoz fűződő emléke Nagykanizsának, hogy Hazafi Verái János gyakran látogatott el életében Kanizsára és a város nem egy jellegzetes alakjáról zengett »megróvási kalandokat«. Bolyai János, a legnagyobb magyar mathematikus egyik unokája, Saly Lászlóné szül. Bolyai Mária, Nagykanizsán élt és itt halt meg 1920-ban. Schnitzler Arthur is kanizsai származású. Nagyatyja kanizsai asztalos volt, 1863-ban halt meg, itt fekszik a kanizsai temetőben. Fia, Schnitzler János Nagykanizsán született, neves bécsi orvos, a Wiener Med. Presse szerkesztője, később egyetemi tanár, felesége kanizsai Markbreiter-lány. Gyermekük Schnitzler Arthur, a nagynevű író. MÚZEUM, KÖNYVTÁR Az első könyvtárat 1834-ben W aj dits János könyvkereskedő nyitotta Nagykanizsán, amihez a városi tanács a kért engedélyen felül örömmel adott támogatást is.

1) Ez a kölcsön-könyvtár csakhamar nél külözhetetlenül »hasznos Intézete« lett a városnak. A XIX. század végén egy 675 kötetes, de kevesek által használt ingyen-könyvtár, a szentferencrendiek 1690 óta gyűjtögetett 4710 kötetes könyvtára, a Casino 1868 óta fennálló 5805 kötetes könyvtára, a Polgári Egylet és Társas Kör kisebb könyvtárai, a piaristák 1765 óta fennálló 3000 kötetes házi könyvtára, a gimnázium ugyanolyan idős, 3059 kötetes ifjúsági könyvtára, a kereskedelmi iskola 1894-ben alapított 1348 kötetes és a fogház 376 kötetes könyvtárai állottak a kanizsai kultúra szolgálatában.

2) Az ingyenkönyvtárat a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa adományozta Kanizsának, teljes felszereléssel. A könyvtár a Kiskanizsai Ifjúsági Egyesületnél vot elhelyezve. 1907-ben, az Ifjúsági Egyesület feloszlásakor a könyvtárat behozták Nagykanizsár cl, clZ iparostanonciskolába, ahol ma is megvan, ingyenes népkönyvtár gyanánt, de e minőségében teljes feledésbe merülve. 1834. 345. városi kgy. jkv. 2) »Magyar Minerva« 1902. (Múzeumok és könyvtárak országos felügyelőségének kiadványa.) Mező Ferenc dr. Halis István — 366 — Nagy Győző